Valóban igaz-e az az állítás, miszerint a vertikális gazdálkodás fenntarthatóbb, mint a hagyományos mezőgazdaság, vagy ha alaposabban szemügyre vesszük a számokat, más eredményre jutunk?
Cecilia Stanghellini és David Katzin 2023 szeptemberében megjelent új kutatása a vertikális gazdálkodás fenntarthatósággal kapcsolatos kijelentéseit elemzi veszi górcső alá, különös tekintettel a termesztett növények energiafelhasználására és termelékenységére nézve.
A tanulmány rámutat, hogy a vertikális gazdálkodásban nem lehet a kalóriabevitel szempontjából létfontosságú alapnövényeket gazdaságosan termeszteni. A leveles zöldségeket ugyanakkor lehet, és termesztik is ezzel az egyre népszerűbb és elterjedtebb módszerrel.
A rendelkezésre álló szakértői adatok alapján számszerűsítették a vertikális gazdaságok éves termelési potenciálját és az ehhez kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást. A kutatók a villamosenergia-termelésre vonatkozó számok segítségével rámutattak, hogy kétséges, miszerint a városi vertikális mezőgazdasági termelés klímabarátabb lenne, mint a távolabbi területekről érkező szállítmányozási lehetőségek.
Valójában csupán vágyálom, hogy az „ingyenes és nem szennyező” napfénytől való „megszabadulás” ne járjon semmilyen környezetkárosító költséggel, még a legjobb világítótestek esetében sem.
Noha a vertikális gazdálkodás lényegesen csökkenti a vízfelhasználást és elkerüli a vegyszer-kibocsátást, ezek az előnyök az üvegházakban is elérhetők, és gyakran nem ellensúlyozzák a villamosenergia-fogyasztás környezetre gyakorolt hatását.
A vertikális gazdálkodásban lehetőség van hiánypótló növénytermesztésre, vagy más gyakorlati okokból is alkalmazható. Ugyanakkor a most készített felülvizsgálat megkérdőjelezi azt az állítást, hogy a vertikális mezőgazdasági termelés a természeténél fogva környezetbarátabb lenne, mint a hagyományos mezőgazdaság.