Gyümölcs
Gyümölcs

Fitoplazmák a gyümölcstermesztésben

Fitoplazmák a gyümölcstermesztésben

Agrofórum Online

A 21. század új kihívások elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat, a népességnövekedés hatására egyre több terményt, egyre rövidebb idő alatt, egyre jobb minőségben kell előállítanunk.

Az idővel futunk versenyt, és már egyre kevesebb idő jut a klasszikus vetésváltásokra és ültetvénycserékre. A technológia fejlődésével, az új rezisztens és toleráns alanyok és fajták megjelenésével ez talán lehetséges, de egy elkapkodott beruházás sok veszélyforrást is magában rejt növényegészségügyi szempontból.

Erre tökéletes példa fitoplazmák népes osztálya is, amelyet 1967-ig vírusoknak hittek, de valójában a baktériumok egy speciális változatainak tekinthetőek. A következőkben ezeknek a patogén károsítóknak a gyümölcsfákra gyakorolt hatásáról lesz szó.

Hazánkban a gyümölcstermő területeink csökkenőben vannak, és ennek számos oka van, a változó gazdasági környezet, a globális felmelegedéssel járó negatív abiotikus tényezők (fagykár, jégkár, aszály stb.).

Sokan ennek ellenére is új ültetvényeket hoznak létre – de mit is kell csinálnia egy kertésznek egy öreg gyümölcsös felszámolása után? Először is, gondoskodnunk kell megfelelő vetésváltásról és az új terület kiválasztásáról, fontos a terület ugaroltatása, vagy valamilyen egyéves szántóföldi kultúrával történő hasznosítása, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a rekultiváció időigényes.

Az új ültetvény telepítése előtt kiemelten fontos a talaj feltöltése, pl. zöldtrágya, érett szervestrágya használata javasolt körülbelül 35-40 t/ha mennyiségben, persze ez a trágya típusától és a talajszerkezettől is függ.

Előveteménynek érdemes egy kalászos kultúrát választani, ugyanis ebben az esetben kevesebb szármaradvány marad a területen a betakarítás után, illetve jut idő a terület előkészítésére az esetleges novemberi telepítés előtt.

A legfontosabb mégis az egészséges, fertőzésmentes szaporító anyag.

A fertőzött oltványok számtalan veszélyt rejtenek magukban, akár már termőre fordult ültetvényekre is átterjedhet a kórokozó. A fitoplazmák is ilyen veszélyforrást rejtenek magukban, ugyanis sejtfal nélküli, táptalajon nem, vagy csak nagyon nehezen tenyészthető kórokozókról van szó, amelyek szaporítóanyaggal, és különböző vektorokkal terjednek (pl. kabócák, levélbolha fajok, egyéb Cuscuta fajok).

Ezen kártevők és gyomok gyérítésével, irtásával természetesen sikeresen csökkenthetjük a fertőzés kialakulását.

Jellemző még a fitoplazmákra, hogy a háncs rész rostcsöveiben élnek, és idővel teljesen elfertőzik, majd leépítik a károsított növényi szervezetet. Többek között ezek a kórokozók felelősek a ’Ca. Phytoplasma pyri’, azaz a körtefa fitoplazmás pusztulásáért, de súlyos károkat okoztak már alma, illetve őszibarack ültetvényekben is.

A ’Peach yellows phytoplasma’ annyira súlyos károkat okozott Franciaországban, és Magyarországon is, hogy karanténkórokozónak minősítették. A tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező terméscsökkenés, majd a gyümölcsfa élettartamának drasztikus rövidülése.

Súlyos károkat okoz a szőlőtermesztésben is, hazánkban 2013-ban diagnosztizálták először, a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegség (‘Ca. Phytoplasma vitis’) a szőlőlevél kanalasodását okozza, drasztikusan kifakul, elsárgul a levélzet, csakúgy, mint a vashiány esetében, később el is elszárad. Almafa levélen szintén levélsárgulást és a hajtásvég úgynevezett seprűsödését okozza.

Védekezési lehetőségek közé tartozik a fertőzött szaporító anyag megsemmisítése, zárlat bevezetése a területen, illetve a fertőzési anyag eliminálása.

A leendő ültetvény kiválasztásánál fontos megvizsgálnunk a talajösszetételt, hogy milyen a domborzat, ugyanis a fagyveszélyes, öböl ütötte területek magukban hordozzák a későbbi tőpusztulást, a pangóvizek a gyökérzet elhalását, fulladását is okozhatják.

Fontos a mélylazító használata a telepítés előtt, főleg, ha már a sorok kimérése megtörtént. Ki kell választanunk a megfelelő alany fajta kombinációt, és ehhez igazítanunk a sor- és tőtávokat, a túlzsúfolt ültetvények már magukban hordozzák a gombás és bakteriális fertőzések magas kockázatát.

Kiemelten fontos a telepítést megtervezni és átgondolni, hiszen ma már egy hektár gyümölcsös telepítése is több millió forintos beruházást jelent, illetve egy megfelelően gondozott és megtervezett állókultúra évtizedeken keresztül termelhet jövedelmet az adott vállalkozásnak.

(Fotó: Service Technique et Certification Union Auboise/Facebook)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Az elmúlt 10 év egyik leggyengébb almatermése várható, akár egy kaliberrel kisebb gyümölcsmérettel

2024. augusztus 25. 16:10

A 2024. évi hazai almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát. Az idén mindössze 330 ezer tonnára számíthatunk.

A légköri aszály hatásai a gyümölcstermesztésben

2024. július 30. 14:10

Eddig a 2024-es év során Magyarországon átlagosan 250-280 mm csapadék hullott, ez az érték természetesen tájegységektől függően változik.

A szeder gyakori gombás és bakteriális fertőzései

2024. július 23. 13:10

A hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen a folyamatos megfigyelés, ellenőrzés és az időben történő kezelés.

Őszinte, kemény hangú jelentés a zöldség-gyümölcs ágazatról

2024. július 22. 15:10

Az európai versenytársak és a vevők versenyre kényszerítenek: a jó minőséget a lehető legalacsonyabb áron kell piacra vinni.

Támogatnák a kivi- és a fügetermesztést

2018. október 15. 05:17

A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre.

Fejlesztések nélkül is lehet, de nem érdemes

2023. február 20. 14:36

A Kóder-család hosszú évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel, a jelenlegi gazdaság alappilléreit a szülők tették le a rendszerváltást követő időszakban.

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben: a megfigyelés módszerei

2022. augusztus 21. 07:32

Cikksorozatunk második részében a megfigyelés módszereiről és az előrejelzési modellek lehetőségeiről olvashatnak.

Az időjárás nehezítette a tavalyi növénytermesztést

2019. január 9. 12:03

Magyarországon két héttel hamarább kezdődött meg az aratás, ennek következtében 200-300 ezer tonnával kevesebb termény lett minden nyári betakarítású növényből, mint az előző években.