2016-ban a Miniszterelnökség 69 pályázati felhívást hirdet meg 1264 milliárd forintos keretösszegben.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Vidékfejlesztési Program megjelent és megjelentetni tervezett pályázataival kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót. Beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint a megnyíló felhívásokról és a 2020-ig tartó uniós ciklusban rendelkezésre álló források felhasználási lehetőségeiről.
A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forintot különítettek el, amelyből 2016-ban (a vonatkozó Éves Fejlesztési Keret szerint) a Miniszterelnökség 69 pályázati felhívást hirdet meg 1264 milliárd forintos keretösszegben. A legtöbb felhívásra – amennyiben a források megengedik – a megnyitástól számított 24 hónapig lehet támogatási kérelmet benyújtani, így a 2016-ban meghirdetett felhívásokra 2018-ig, vagy a források kimerüléséig lehet pályázni. A fennmaradó keretösszeget 2017-ben hirdetik meg.
A Vidékfejlesztési Program keretében a mai napig összesen 37 darab pályázati felhívást ismerhettek meg az érdeklődők. A ciklusban rendelkezésre álló keretösszegből több mint 900 milliárd forintot már meghirdettek.
*
Az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve megállapította, hogy néhány pályázat esetében, elsősorban a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartó telepek korszerűsítésére, illetve egyes településfejlesztési, energetikai beruházások vonatkozásában 3-4-szeres túligénylés mutatkozott, így az ilyen pályázatok befogadását fel kellett függeszteni.
Az élelmiszeripari termékekre, illetve azok értéknövelésére 140 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, de már most szeptember 25-ig majdnem 205 milliárd támogatási igényt nyújtott be 1100 kérelmező. Ellenpélda is van – fejtette ki az államtitkár –, mert a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, ahol 50 milliárd Ft keretösszegre lehet pályázni, mindössze 59 pályázat érkezett 2,10 milliárd Ft összegben. Igaz, hogy 2400 db vízjogi engedély-kérelem van folyamatban.
Rákérdeztünk: Ennek mi az oka?
A válasz: Kissé nehézkes az ügyintézés, a rendezetlen birtokviszonyok miatt bonyolult a földtulajdonosok beruházáshoz való hozzájárulásának beszerzése (bérelt földek esetében) és a csatornarendszerű vízkivételi helyek műszaki állapota sem megfelelő, korszerűsítésre szorul (B.M. kompetencia).
*
A jövőre vonatkozóan kiemelte, hogy egyes fókuszterületekhez kapcsolódó pályázatok prioritást élveznek:
– Versenyképességet növelő pályázatok;
– Fiatal gazdák pályázatai;
– Élelmiszeripari fejlesztéseket célzó pályázatok.
Ez utóbbira rákérdeztünk: Eddig 140 milliárd keret összegről volt szó, de a köztudatban 300 milliárd Ft van. Melyik szám igaz?
A válasz: Az utóbbi, ugyanis 200 milliárd Ft kerül meghirdetésre vidékfejlesztési célokra, ebből az említett 140 milliárd Ft élelmiszeripari beruházás, 40 milliárd a borászat és a többi egyéb élelmiszer-feldolgozás. Ezt egészíti ki a GINOP pályázati lehetőség 100 milliárd Ft-tal, amely élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára kerül kiírásra.
*
Megemlítette, hogy a napokban – szeptember 30-ig – újabb pályázati lehetőségek jelennek meg pl.: fiatal gazdák számára induló támogatás 38 Mrd Ft, kertészeti gépbeszerzésre (korlátozottan) 18 milliárd Ft, és ez év december 31-ig összesen: 305 milliárd forint összegben kerül fejlesztési pályázat kiírásra a 1476/2016. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján.
*
Végezetül, új elemként az előleg kifizetések körének bővítéséről beszélt. A KAP-nál egy éves tapasztalattal rendelkezünk – mondta –, amely több környező országgal ellentétben, ha nem is mindig zökkenőmentesen, de összességében jól vizsgázott. Ennek mintájára az AKG és az ökogazdálkodási pályázatok esetében is szorgalmazzuk az előlegfizetés lehetőségét.
*
Ehhez és persze általában a pályázatok elbírálásához, ellenőrzéséhez a jelenleginél nagyobb „besegítő” szakembergárdára van szükség, mert a pályázati dömping csak így kezelhető.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)