Az FM Darányi Ignác termében szeptember 29-én rendezték meg a "Tápláló magok a fenntartható jövőért" című konferenciát.
A Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében 2016. szeptember 29-én rendezték meg „Tápláló magok a fenntartható jövőért” találó címmel, azt a szakmai konferenciát, terménybemutatót és termékkóstolót, amely az elnevezésnek megfelelően, több célt is kitűzött maga elé.
Az előzményekről röviden. A 2016-os évet az Egyesült Nemzetek Szervezete 68. Közgyűlése (2013) a Hüvelyesek Nemzetközi Évének nyilvánította.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megbízást kapott, hogy ebben az évben tagországaival és felelős szakmai szervezetekkel összefogva fokozottan felhívja a figyelmet a hüvelyes növények jelentőségére, a talaj tápanyag-gazdálkodásában, a fenntartható mezőgazdaságban, az emberi táplálkozásban, a tömegélelmezésben betöltött több funkciós szerepére.
Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Vladimir Rakhmanin főigazgató-helyettes (FAO Európai és Közép-Amerikai Regionális Hivatal) nyitották meg a konferenciát.
A magyar agrártárca vezetője, Fazekas Sándor a hüvelyesek GMO-mentességének fenntartása mellett, a biztonságos és egészséges élelmiszer-ellátásban betöltött és fokozható szerepét hangsúlyozta. E kultúrák, figyelemmel a biológiai sokféleségre, a környezet megóvására, a zöldítésben és a támogatási konstrukciókban már a közeljövőben több teret kaphatnak.
A FAO regionális vezetője, Vladimir Rakhmanin köszöntőjében hivatkozott a magyar mezőgazdaság nemzetközi elismertségére és kifejezte a FAO elismerését a magyar kormány iránt. A magyar fél együttműködési készségét, a tudás átadásban és terjesztésben végzett munkáját nagyra értékelte.
A megnyitó beszédeket színvonalas szakmai előadások sora követte. A hüvelyesek jelentőségét a világban, a Nemzetközi Év eseményeit (célok, akciók) Kálmán Zoltán (FAO, Magyarország) ismertette.
A hüvelyesek (bab, csicseriborsó, száraz borsó, lencse stb.) talajtermékenységre gyakorolt hatásáról Berényi-Üveges Judit osztályvezető (NTAI Talajvédelmi Hatósági Osztály, NÉBIH) tartott átfogó előadást.
Baktay Borbála igazgatónő (NÖDIK) a hüvelyesekről mint genetikai erőforrásokról és a tápiószelei génbank adottságairól (370 nemzettség, 1160 faj, 51680 tétel, 105 ezer mintaszám mellett) beszélt (Európában az 5., a világon a 15. legnagyobb génközpont). A tárolt növények 20 %-át a maghüvelyesek adják. A központban rejlő lehetőségekről Horváth Lajos osztályvezető (NÖDIK) didaktikus, jól illusztrált előadásban számolt be.
A hüvelyesek nemesítéséről, a fajtaelismerés és szaporítóanyag-minősítés hazai rendszeréről, jelenéről és gazdag múltjáról, a Biológiai Alapok kitüntetett szerepéről Lukács József elnökhelyettes (NÉBIH) adott nagy ívű tájékoztatást.
A hüvelyesek gyomszabályozásának kísérleti és gyakorlati tapasztalatairól Nagy Margit gyombiológus (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KH Növény- és Talajvédelmi Osztály) számolt be.
A hüvelyesek globális és uniós piacának figyelmet érdemlő sajátosságait Dr. Potori Norbert igazgató (AKI), hazai termesztésének színvonalát, gazdaságossági kérdéseit kritikai szemlélettel és hangvétellel Dr. Tikász Ildikó osztályvezető (AKI) boncolgatta.
A tanácskozáson, panelbeszélgetésen és fogyasztói oldalról, feldolgozóipari és takarmányozási nézőpontból is hangzottak el újszerű észrevételek és előadások (Tóth László igazgató, Nagykőrösi Konzervgyár, Dr. Tossenberger János professzor, KE).
Az előadásokat kísérő termékbemutató és fotókiállítás rendkívül látványos volt, színesítette és emelte a rendezvény színvonalát.
Maga az a tény, hogy a hüvelyesek ma 1 milliárd ember élelmezésében játszanak alapvető szerepet, indokolják, hogy a jövőben érdemes nagyobb figyelmet fordítani e kultúrák termesztésére, felhasználásának bővítésére.
A lehetőségek adottak, élni kell velük. Érdemes! Érdekünkben áll, előnyünkre szolgál.
(Dr. Oláh István – Agrofórum Online)
