Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség (AHA) szakemberei által a káliumtartalma miatt nagyra becsült paradicsom újabb szív-egészségügyi előnyökről tett tanúbizonyságot egy több mint 7000 (55 és 80 év közötti) felnőtt bevonásával készült spanyol tanulmányban.
A kutatásból kiderült, hogy napi egy nagy paradicsomnak megfelelő mennyiség (körülbelül 110 g) elfogyasztása akár 36%-kal is csökkentheti a magas vérnyomás kockázatát. A European Journal of Preventive Cardiology című szakfolyóiratban megjelent kutatás három éven át tartott, amelyben olyan résztvevők vettek részt, akiknél a szívproblémák kockázati tényezői magasak voltak, például cukorbetegség, dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás vagy a családban előfordult korai szív- és érrendszeri betegségek miatt.
A vizsgálat kezdetén a résztvevők több mint 82%-ának már magas volt a vérnyomása. Három csoportba sorolták őket a magas vérnyomásuk alapján:
- Az 1. fokozatú magas vérnyomás (szisztolés 140-159 mmHg (higanymilliméter) és 90-99 mmHg diasztolés),
- a 2. fokozatú magas vérnyomás (szisztolés 160-179 mmHg és 100-109 mmHg diasztolés)
- és a 3. fokozatú magas vérnyomás (szisztolés 180 mmHg vagy magasabb és 110 mmHg vagy magasabb diasztolés) szerint.
A résztvevők kitöltötték az étrendre és a fizikai aktivitásra vonatkozó kérdőíveket, a napi paradicsomfogyasztást pedig olyan fogyasztási cikkek alapján határozták meg, mint a nyers paradicsom, a paradicsomszósz és a gazpacho.
A tanulmányban figyelemre méltó összefüggést figyeltek meg a megnövekedett paradicsomfogyasztás és az alacsonyabb vérnyomásértékek között.
A legalacsonyabb fogyasztású csoporthoz (1,5 uncia vagy annál kevesebb) képest a legmagasabb fogyasztású csoport (körülbelül 4 uncia vagy annál több) 36%-kal alacsonyabb általános magas vérnyomás-kockázatot mutatott. Ezenkívül a közepes mennyiségű paradicsomot fogyasztó csoportban a diasztolés vérnyomás is jelentősen csökkent (0,65 mmHg csökkenés) a legalacsonyabb fogyasztású csoporthoz képest.
Bár a tanulmány kiemelte a paradicsom lehetséges előnyeit a vérnyomás kezelésében, a szisztolés és a diasztolés vérnyomás csökkenése csak az 1. fokozatú magas vérnyomásban szenvedő résztvevőknél volt szignifikáns, a magasabb vérnyomásúaknál nem.
A szerzők szerint a magasabb fokozatú hipertónia esetében a fordított összefüggés hiánya a vizsgált populáció idősebb természetének tudható be, mivel a legtöbbjüknek már a vizsgálat kezdetén régóta fennálló magas vérnyomása volt.
