Tudta? Ezért érdemes hüvelyeseket fogyasztani

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2016-os évet nyilvánította a Hüvelyes Termények Nemzetközi Évének, majd 2018. november 5-én kihirdette, hogy a 2019-es évtől kezdve február 10. napja a hüvelyesek termények világnapja.

A hüvelyesek az egyik legnagyobb biológiai sokféleségű növénycsalád, amelybe egyaránt tartoznak lágyszárú növények és fák is. Viszont közös mindegyikben, hogy rendelkeznek azzal a fontos képességgel, hogy meg tudják kötni a légkörben található nitrogént, a gyökérgümőiben található Rhizobium baktériumokon keresztül.

Ezzel a tulajdonságukkal, amelyet nem lehet elégszer hangsúlyozni, hozzájárulnak az éghajlat védelméhez, mindez ugyanis az  ásványi nitrogénműtrágyák mennyiségének csökkentését vonja magával, így a termesztésükkel a gazdálkodó tesz azért, hogy a műtrágyák gyártásából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkenjen.

Mindemellett a  hüvelyesek képesek a tápanyagokat mobilizálni, elősegítik a humuszképződést a talajban. Ennek eredményeképpen javul annak a termőképessége, ez mind amellett szól, hogy célszerű a hüvelyeseket a vetésforgóba beilleszteni, hiszen ez egy fenntarthatóbb gazdálkodást biztosítana.

És akkor még arról nem esett szó, hogy ezeknek a termesztése élelmet, menedéket is biztosít vadon élő rovarok, madarak és egyéb állatok széles köre számára. Ezenkívül a virágzó hüvelyesek kiváló, alapvető élelmiszerforrást jelentenek a nektárgyűjtő, beporzó rovarok számára.

A szakemberek szerint a hüvelyesek termesztésének növelése kiszélesíti a gyümölcsfajok spektrumát és fellazíthatja a viszonylag rövid vetésforgókat is, ez pedig korlátozza a  káros szervezetek megjelenését. A gyomirtás hatékonyságához is hozzájárul, javíthatja azt, a nyári és őszi növénykultúrák, valamint a kétszikű- és gabona kultúrák közötti váltakozás révén.

A táplálkozásban betöltött szerepük

Már évszázadok óta alapvető részét képezik a táplálkozásunknak. A szárazbabot, lencsét és csicseriborsót 9000-10 000 éve termesztik őseink. Számos jó tulajdonságuk közül például azért, mert hónapokig tárolva sem romlanak meg és tápértéküket sem csökken, így friss termények hiányában teljes értékű táplálékot biztosítanak számunkra.

A mostanság gyakran használatos „szuperélelmiszer” kifejezést a hüvelyesek esetében jogosan használhatjuk, hiszen koleszterinmentesek, alacsony a glikémiás indexük, gluténmentesek, magas vas- és cinktartalommal rendelkeznek és élelmi rostokban is gazdagok.

Közel sem elhanyagolható érv a fogyasztásuk mellett, hogy biztosítják a szükséges fehérjét és aminosavakat is. Sokan nem tudják, de egészségünkre gyakorolt jótékony hatásukat kis odafigyeléssel növelhetjük, pl. ha a babot gabonafélékkel fogyasztjuk, akkor a szervezet megfelelőbben hasznosítja a hüvelyeseben lévő vasat és ásványi anyagokat.

Abban az esetben, ha a vasfelszívódást szeretnénk fokozni, akkor ebben segíthet nekünk, ha citrom levével kombináljuk. Viszont, ha lehetséges, kerüljük a tea- és a kávéivást a bab, borsó, lencse stb. fogyasztása közben, mert ezek rontják az ásványi anyagok felszívódását.

Áztassunk!

Szintén egy jó tanács az, hogy főzés előtt legalább négy órára áztassuk be a száraz hüvelyeseket vízbe. Ez ugyanis  aktiválja a bennük lévő enzimeket , illetve megkönnyíti az emészthetőségüket és javít a tápanyagok felszívódásán is. Egy csipet szódabikarbóna szintén csodát művel, puhává varázsol babot, borsót, lencsét.

Helló, hüvelyesek!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nem csak egy napra, hanem egész februárban kiemelt figyelmet szentel a hüvelyeseknek, érdemes ellátogatni oldalukra, hiszen ebben a hónapban vendégük lesz Madarász Kinga vegán gasztroblogger (a pécsi Babszi nevű vegán étterem alapítója).

Előadást tart a  fehérjékről és  többek között arról, miként lehet növényekből, így a hüvelyesekből bevinni a megfelelő mennyiséget, tippeket ad az elkészítésükhöz is. Králl Attila biológust, ökológus kutatót, az Agri Kulti Kft. munkatársát pedig a hüvelyesek hazai termesztéséről és ökológiai szerepéről lehet majd hallani.

Addig is

Télen, illetve annak a vége felé igencsak híján vagyunk a karbonlábnyomot nélkülöző friss zöldségnek és gyümölcsnek. Minderre jó megoldás ha csíráztatunk, babot, borsót is akár. Vannak szakemberek, akik a lehetséges bakteriális problémák miatt a csírák esetében a hőkezelést javasolják, de ha körültekintően neveltük azokat, nincs erre szükség.

Amikor mérlegeljük azt, hogy mit tegyünk, akkor nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy a hőkezelés során számos mikrotápanyagot elveszítünk. Azt azonban ne felejtsük el, hogy csak olyan magokat használjunk, melyeket kifejezetten csíráztatáshoz vagy étkezési célra árulnak. Vetőmagot még akkor sem szabad, ha azok nem csávázottak.

Ha már volt leves, saláta, főzelék és még csíráztattunk is, akkor februárban jöjjön egy kis babos pogácsa...

Hozzávalók:

• 25 dkg finomliszt
• 10 dkg főtt, áttört bab
• 2,5 dkg élesztő
• 0,5 dl tej
• 0,5 dl tejföl
• 10 dkg zsír
• 1 tojás
• 1 teáskanál só
• 1 kávéskanál törött feketebors
• pici tej

Elkészítés:

 A langyos tejbe keverjük a szétmorzsolt élesztőt és felfuttatjuk. Gyúrótáblán a zsírral elmorzsoljuk a lisztet, majd a közepébe mélyedést készítünk, amibe beleöntjük a felfutott élesztőt, a tojást, a tejfölt és a főtt, áttört babot. A sót és a borsot is rászórjuk, majd jól összedolgozva sima tésztává gyúrjuk.

Langyos helyen, a tetejét belisztezve és tiszta ruhával letakarva duplájára kelesztjük. Ezután lisztezett deszkán fél ujjnyi vastagra kinyújtjuk, tetejét beirdaljuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és ismét kelesztjük fél óráig. Végül a tetejét bekenjük tejjel, és sütőlemezre tesszük. Előmelegített, forró sütőben, közepes lángon megsütjük.

^{(Vezérkép: https://huvelyesek.hu/)}