Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet javaslatára az ENSZ közgyűlése 2013-ban december 5-ét a talaj nemzetközi napjává nyilvánította. Védelme olyan fontos, hogy 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének választották. Célja az volt, hogy a biztonságos élelmezés érdekében felhívják a figyelmet az egészséges talaj jelentőségére, fontosságára.
Az akció arra ösztönöz mindenkit, hogy figyelmünk a mikroszkopikus baktériumoktól kezdve a földigilisztákig terjedjen. Az apró állatok mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak kis földdel keverve, mely bélrendszerükön áthaladva ürülék formájában távozik a talajba, így javítva annak szerkezetét és minőségét. Még a rágcsálók is fontos szerepet tölthetnek be az egészséges talaj létrejöttében, a járataik által javítják a talaj szellőzését, illetve jelentős mennyiségű növényi anyagot dolgoznak be a termőföldbe. Az említett élőlényeknek köszönhetően jön létre a humusz, mely a talaj szerves anyagban gazdag, legfelső termékeny rétege.
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség folytonos csökkenése aggasztó probléma manapság. Ez alól a talaj élővilága sem kivétel. Földünk élőlényeinek több mint 25%-a él a talajban. Egy maréknyi egészséges talajban több millió élő szervezet van, akár több is lehet benne, mint ahány ember él a Földön. Ezen organizmusok felelősek számos ökoszisztéma-folyamatért, amelyek a mi életünket is befolyásolják. Egyszerű példaként szolgálhat a növénytermesztés, amely a talajok nélkül nem létezne, nem lennénk képesek gyógyszereket, növényi alapanyagokat és üzemanyagot előállítani. Valószínűleg még bele sem gondoltunk, hogy a kőolaj, melyből a benzin készül, vagy a szén és a földgáz, több millió év során a talajban lebomlott növényekből keletkezett. Emellett a talajok képesek befogadni a vizet, megszűrni és tárolni azt, így enyhítik az áradások és szárazságok hatásait. A szénkörforgásban való részvételükkel pedig a klímaváltozás hatásait mérséklik. A talaj természetes funkcióit az ember régóta kihasználja, egészen addig, amíg a talaj az átalakító kapacitását el nem éri.
A talaj egy nem megújuló erőforrás! Pusztulását nehezen észleljük, pedig gyorsabban romlik és tűnik el, mint maga a légkör. Egy talajpusztulásról szóló felmérés azt mutatja, hogy évente nagyjából 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el. Eszerint a Föld 60 évig marad még termőképes. A folyamat lelassításában talán megoldást jelenthet, ha minél kevesebb hulladékot termelünk, minél többet komposztálunk, kerüljük a vegyszeres, mesterséges anyagokat, kertjeinket növényesítjük és „visszaforgatjuk” a földbe, amit elveszünk tőle.
A világnap alkalmából számos rendezvényen van lehetőség részt venni és szakemberekkel konzultációt folytatni, illetve talajtani témában érdekes előadásokat lehet meghallgatni. Idén a világnap alkalmából megrendezésre került egy érdekes terepgyakorlat is, ahol a Mátrában hasznos tapasztalatokat lehetett szerezni. Megválasztották az év talaját, amely a herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett.
Forrás:
Agora, Talajok nemzetközi napja
