Növénytermesztés

Gyenge csírázóképességű vetőmagok kerülnek forgalomba Európában

Agrofórum Online

Már egy ideje érzékelhető, hogy idén szűkösek lesznek a vetőmagkészletek, egyes fajták pedig hiánycikknek számítanak. Emiatt az Európai Bizottság jobb megoldás híján hozzájárult, hogy a gyengébb minőségű áru is piacra kerüljön.

Ugyanis két lehetőség állt a döntéshozók előtt: vagy egyáltalán nem lesz mit elvetni, vagy engedélyezik a rosszabb minőségű vetőmagok forgalomba hozatalát. Például Németországban alaposan megfogyatkoztak a tavasziárpa-készletek, emiatt aki nem lépett időben, az kénytelen abból a 3250 tonna rosszabb minőségű, mindössze minimum 75%-os csírázóképességű vetőmagból vásárolni, ami mostanában kerül forgalomba. A zab és a lóbab esetében hasonlóan rossz a helyzet.

Mi lehet a hiány oka?

2023-ban a betakarítás idején viszonylag sok csapadék hullott. Emiatt a termés több esetben az ideálisnál magasabb víztartalmú volt, ami rontotta a minőségét. Természetesen ugyanez igaz a vetőmagnak termesztett kultúrákra is, a probléma pedig a tavaszi vetéseket is érinti.

Németországban az őszi vetésekre is kihatottak az ideálisnak nem nevezhető körülmények. Mintegy 300 ezer hektárral kisebb területet tudtak bevetni. Ezek a területek tehát parlagon maradtak, viszont idén tavasszal, már csak gazdasági okokból is, mindenképpen vissza kell őket illeszteni a termesztési folyamatba. Tehát még több tavaszi vetésű kultúra vetőmagjára van szükség, mint egy átlagos szezonban.

A németeknél várhatóan kukoricával és tavaszi gabonafélékkel tervezik pótolni, ami tavaly elmaradt. Nagy népszerűségnek örvend továbbá a tavaszi sörárpa és a zab, mivel a terménypiacon mindkét faj keresett, ráadásul a zab viszonylag kis igényű kultúra.

Csak amíg nincs jobb

Az unióban csökkent csírázóképességgel is forgalmazható kultúrák a tavaszi árpa (92%-os csírázóképesség helyett minimum 75%-os, 20 fajta esetében); a zab (minimum 75%-os csírázóképesség, 24 fajta); csupasz zab (85%, 3 fajta) és a lóbab (70%-os, 15 fajta).

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az alacsonyabb minőség forgalmazásának lehetősége csak az idei szezonra és az előre meghatározott mennyiségre vonatkozik, majd megszűnik.

Az Európai Bizottság határozza meg, hogy milyen minimális csírázóképességgel és meddig forgalmazható a gyengébb minőségű vetőmag (jelen esetben 2024. június 30-ig).

Mit jelent a gyakorlatban az alacsonyabb csírázóképesség?

Mivel a minőséget minden hivatalosan forgalomba hozott vetőmagtételen fel kell tüntetni, ez szerepel a megvásárolt vetőmag csomagolásán. Érdemes továbbá a forgalmazónál megkérdezni, hogy mit árul, be lehet-e szerezni még nála az eredeti minőséget. Ha nem, akkor el kell gondolkodni azon, hogy a termelő megelégszik-e azzal, amit kap, esetleg megéri másik fajra vagy fajtára váltani.

Ha marad az eredeti kultúránál, mindenképpen érdemes a vetéssűrűséget növelni, illetve törekedni arra, hogy a vetés körülményei még a megszokottnál is jobban megközelítsék az ideálist. Továbbá gondolja végig, hogy a költségek mennyiben nőnek, és eszerint tárgyaljon a vetőmagtételek árának csökkentéséről.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Enyhíteni tudja a súlyos aszálykárokat az emelkedő légköri szén-dioxid-koncentráció?

2024. november 21. 12:40

Előrejelzések szerint a következő évtizedekben várhatóan a jelenleginél is több és intenzívebb aszályos időszakra számíthatunk majd számos mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú területen.

Korszakváltás küszöbén: 600–650 ezer hektárra fog csökkenni a szemes kukorica vetésterülete Magyarországon

2024. november 21. 08:10

Az EU déli tagállamai a kukoricánál stabilan magas hozamokkal dolgoznak. Kukoricát csak oda vetnek, ahol minden igényét ki tudják elégíteni.

Magyarország vetőmag-nemesítése méltóbb pályát érdemel

2024. november 19. 10:40

Az eddig bevált megközelítések helyébe új módszereket kell léptetnünk annak érdekében, hogy a vetőmag-nemesítésünk ismét megfelelő helyet foglalhasson el mind hazai, mind külföldi megközelítésben.

A kalászosok helye a növényi fehérjeforrások között

2024. november 14. 14:40

A növényi eredetű fehérjeforrások minőségének vizsgálatakor fontos figyelembe venni a fehérje biológiai hozzáférhetőségét és aminosav-összetételét is.

Érdemes beáztatni a magokat vetés előtt?

2020. március 26. 04:38

K. Csaba kérdése: Azt tanácsolták ismerőseim, hogy vetés előtt áztassam be a magokat. Mi az előnye, érdemes-e csinálni?

Hogyan tároljam a burgonyát, hogy ne csírázzon ki és ne is rothadjon meg?

2022. december 28. 04:36

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy hogyan tároljam a burgonyát, hogy ne csírázzon és ne rothadjon meg?

Miért nem csírázott még ki a március közepén ültetett burgonyagumó?

2023. május 1. 04:39

Március közepén ültettem el a burgonyagumókat. Miért nem csíráztak még ki? Kezdek aggódni, hogy idén nem lesz krumplitermésünk.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.