Említhető mennyiségű csapadék inkább a nyugati tájakon hullott, másutt, különösen az ország középső és keleti megyékben nagy a szárazság a talajok felső 50 cm-es rétegében.

A gyakori viharos szél akadályozza a növényvédelmi munkálatokat.

A továbbra is lendületesen fejlődő őszi kalászosok fejlettségben előbbre vannak az ilyenkor megszokottól, általános az 1-2 szárcsomós magasság, helyenként pedig a szárbaindulás. A csapadékból kimaradt tájegységekben a kórokozók kezdeti terjedési üteme lelassult, csapadékos területeken folyamatos terjedés figyelhető meg.

Árpában a pirenofórás fertőzés a domináns kórokozó, a lisztharmat terjedése lassabb, de a felső leveleken is megfigyelhető. A búzán a szeptóriás levélfertőzés tünetei vannak többségben, a lisztharmat most még kisebb mértékben támadja a lombozatot.

A sárgarozsda terjedése lelassult, a felmelegedő idő nem kedvez a kórokozónak. Mindezek ellenére erősödő károsítási folyamatra kell felkészülni, mert az igen dús növényállományok kedveznek a kórokozók terjedésének.

A vetésfehérítő bogarak mindenütt rakják tojásaikat, az alföldi déli tájegységekben a napokban már kelő lárvákkal kell számolni, mert az előző héten a tojások kelésközeli állapotot (tojás besötétedés) mutattak.

Az őszi káposztarepce országszerte sárgabimbós-virágzás stádiumban van. A csökkenő szárormányos népesség mellett igen népes a fénybogár tömeg. A megkezdett védekezések mellett virágzatonként 6-10 bogárral kell számolni, a károsított bimbók 5% körüliek. A megrágott bimbók miatt jelentős a virágritkulás.

Növekszik a bundásbogarak egyedszáma is, pedig a pongyola pitypang jelentős vonzó hatása itt is megfigyelhető, nemcsak a virágzó gyümölcsös ültetvényekben. Szórványosan megfigyelhető a becőormányos imágók jelenléte, de a korábban megkezdődött betelepedés még nem okozott jelentős létszámnövekedést.

A száron és leveleken a betegséget előidéző kórokozók jelenleg még csupán tüneti szinten jelentkeznek, ott is főként az áttelelt idősebb leveleken. Ellenük a védekezés most még nem indokolt.

A napraforgó és a kukorica vetése folyamatosan halad, ha nem csökken a talajhőmérséklet, akkor az optimális nedvességtartalmú táblákon gyors kelés várható.

A szárazabb területeken a vontatott kelés miatt a fiatalkori rágókártevők talajfertőtlenítés vagy állománykezelés elmaradása esetén jelentős mértékű károkat okozhatnak. Kelés kezdetétől indokolt a vetések napi szintű vizsgálata.