Akciókkal próbálja népszerűsíteni a zöldség-gyümölcs fogyasztást a FruitVeB, vagyis a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Sporteseményeken, családi rendezvényeken, óvodákban hívja fel a figyelmet az egészséges táplálkozásra – írja a Magyar Hírlap.
Főtt cékla kukoricával, zöldség- és almachips, zöldségkrémek, mindehhez dukál egy százszázalékos almalé is, persze cukor és tartósítószer nélkül – ilyen menüt ízlelhetett meg a FruitVeB jóvoltából tizenötezer érdeklődő, aki kilátogatott a budapesti városvédő futásra, a Vivicittára. Pakó Pálma, a terméktanács marketingese a lapnak elmondta: számos sporteseményen, például a Budapest Sportiroda és a Nagy Sportágválasztó rendezvényein is megjelent a szervezet, mert tapasztalatai szerint a sportolók nyitottak az egészséges táplálkozásra.
Már óvodásokat is próbálnak a gyümölcs-zöldség fogyasztása irányába terelni. Tavaly például több fővárosi kerület óvodájába és Szentesre is vittek olyan Mikulás-csomagot, amelyben csokoládé helyett alma, almachips, dió és gyümölcslé is volt, s a visszajelzések szerint ez elnyerte a gyermekek tetszését. Az óvodákat uzsonnázódobozzal is ellátták a FruitVeB „Fogyassz naponta háromszor háromféle zöldséget és gyümölcsöt az egészségért!” szlogenje jegyében. A szülőket pedig három tanáccsal segítik: töltsék meg naponta háromféle zöldséggel, gyümölccsel gyermekük dobozának három rekeszét, mutassanak jó példát, azaz otthon ők maguk is fogyasszanak zöldséget és gyümölcsöt, valamint gyermekük kedvenc ételébe csempésszenek bele minél több zöldséget.
A szervezet együttműködik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével, amely a Gyere Programot és a Gyere Napokat szervezi. Ezekben a programokban a FruitVeB almát ad a fiataloknak. Emellett a napokban indult fogyasztásajánló programban is együttműködnek, a közösségimédia-felületükön segítve a napi zöldség-gyümölcs fogyasztás megtervezését. Optimális mennyiség például egy napra: három levél fejes saláta, 220 gramm zöldborsó és egy banán. Az Okostányér program révén is hasznos információkra lehet találni.
Pakó Pálma megjegyezte azt is, hogy több olyan innovatív magyar termék is van, például a zöldségchips vagy az almachips, amely már az áruházláncok ajtaján is kopogtat. Mindemellett ezeknek a termékeknek nem könnyű felkerülniük az üzletláncok polcaira, és nemcsak azért, mert azok a saját márkás áruikat preferálják, hanem a minőségi, mennyiségi és csomagolási követelmények, paraméterek miatt is.
Azok az uniós országok, ahol az ágazati szervezettség nem éri el a húsz százalékot, amilyen Magyarország is, a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szerveződéseknek adható nemzeti támogatás. Ennek tíz százalékát pedig közösségi marketingakciókra kell költeniük, számos szervezet a FruitVeB-et keresi meg – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Domján Erika.
A FruitVeB feladata a szervezettség növelése, az összefogás népszerűsítése is. Ez azonban a társadalmi tőke, a bizalom hiánya miatt olykor nem egyszerű feladat. Csengerben például hat termelői értékesítő szervezet is működik, amely almával foglalkozik. Az ügyvezető igazgató szerint az integráció hiánya kerékkötője a gazdasági fejlődésnek, gátja a versenyképesség erősítésének. A szervezet hídszerepet kíván betölteni a termelők és a fogyasztók között, mindkét oldalt segítve.
(Magyar Hírlap)
