Fejlett termesztéstechnológia alkalmazásával, jobb fajták telepítésével és a marketingtevékenység összehangolásával az ország almatermesztői, úgy tűnik, nagyobb esélyt adtak maguknak a kereskedelmi sikerre.
Lassan, de biztosan változás állhat be a magyarországi almatermesztés egyes részein. Ez semmiképpen sem drámai, egyik napról a másikra bekövetkező változás. De az új fajták, a jobb technológiai eljárások és a kínálat konszolidálása felé való fokozatos elmozdulás azt jelenti, hogy az ország frissalma-kereskedelme fényes jövő előtt áll.
Mennyiségi fókuszról indultunk
Mint a legtöbb közép- és kelet-európai volt kommunista országban, szemben a nyugati országokkal, a magyar almatermesztők sokáig inkább a feldolgozóiparra összpontosítottak. Minden évben a hazai termés kétharmadát almalésűrítménynek dolgozták fel.
Több termelőnek sikerült azonban jobb teljesítményű fajtákba beruháznia, ami azt jelenti, hogy a nagyobb bevételt jelentő frisspiacot célozhatják meg. Magyarország 22 000 hektárnyi almatermésének mintegy 10-15 százalékát borítják jéghálóval, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termést megmentsék a nyári, jégesőkkel járó viharoktól. Más berendezések is létfontosságú szerepet játszottak a megújulásban, például a tavaszi fagyok elleni küzdelemben a szélgépek.
Fokozatos változás tapasztalható
Ez a változás már régóta váratott magára. Az elmúlt 35 év során a magyarországi friss alma kínálata fokozatosan bővült, és egyre kisebb számú termelői szervezet köré tömörült. Ezek jobb minőségű fajtákhoz férnek hozzá, és rendelkeznek a modern kiskereskedelmi láncok – köztük a Spar, a Tesco, az Auchan, valamint a Lidl és az Aldi német diszkontok – ellátásához szükséges technikai eszközökkel.
„Az 1990-es politikai változások előtt nagy almaültetvényekkel rendelkező, nagy termelői szervezetek voltak” – mondta a Fruitnetnek Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének kutatója.
Az egypártrendszer bukásával megszűntek azok az állami struktúrák – például az összes nem magántulajdonban lévő almaültetvény állami kézen volt –, amelyek korábban a magyar agrárgazdaság jelentős részét képviselték.
„Akkoriban közel egymillió tonnát termeltünk évente – emlékszik vissza Takács. – De miután a szocializmus véget ért, a téeszek minden tagja visszakapta a földjeit a kormánytól. Jelenleg nagyjából félmillió tonna almát termelünk évente. Tavaly 400 ezer tonna volt a termés, 2018-ban viszont közel 800 ezer tonnát termeltünk. Tehát az eredmény nagyon változó.”
Kisebb számúak, de nagyobb létszámúak a termelői szervezetek
Mivel nem volt, aki összehangolja a termelést, az exportorientált marketingmegközelítés lehetőségei elhanyagolhatóak voltak. És bár ma Magyarország nagyon keveset exportál almából, úgy tűnik, hogy több ezer termelő már kezd ráérezni a koordináció és összefogás jelentőségére.
„Magyarországon még mindig túl sok, közel húsz almatermelő szervezet van, talán közel 20, ami túl sok, ha összehasonlítjuk a lengyelországi vagy olaszországi viszonyokkal – vélte Takács. – Van azonban öt-hat nagy és nagyon jelentős. A következő tíz évben pedig szerintem csak kettő-három marad.”
Az EU és a magyar kormány támogatásainak segítségével az elmúlt tíz-tizenöt évben számos modern, csúcstechnológiás gyümölcsös jött létre. Takács számításai szerint az elmúlt évtizedben több mint 3000 hektárnyi területet alakítottak át.
Új, keresettebb fajták terjednek
És nem csak a gyümölcsösök szerkezete változott meg. Szerinte maguk az almafajták is megérettek a fejlesztésre. „Amikor elkezdtük tervezni ezeket az új, modern gyümölcsösöket, a fajták is megváltoztak. Például széles választékban jelentek meg a népszerű gála fajta hasonmásai, mint a Schnico Red, Devil Gala, Gala Royal, Galaxy és Buckeye. Az idared is nagyon népszerű, akárcsak a jonagold klónjai, mint a Red Jonaprince, a Red Delicious klónok és a Golden Delicious.”
Takács szerint ez bölcs lépés a termelők részéről, amely értéket fog jelenteni, és végül meggyőzi a vásárlókat, hogy többet fizessenek az új fajtákért.
Az új fajtákba beruházó termelőkre a nagyobb hozam biztosítása érdekében nagy a nyomás nehezedik. Hogy ez sikerül-e vagy sem, az nagyban függ a termelői szervezetektől, amelyeknek egyensúlyt kell teremteniük a szupermarketek azon törekvése között, hogy a vásárlók számára vonzó árakat biztosítsanak – például alacsony áras akciók révén –, valamint a termelési költségek fedezése között.
De mindent egybevetve a magyar almatermesztők bizakodóak a 2024/25-ös szezon előtt – állítja Takács. Mivel mind a termesztéstechnológiában tapasztalható változások, mind a tendencia a kevesebb és nagyobb termelői csoportok létrehozására jobb piaci pozíciót biztosítanak. „Úgy gondolom, ha okosan tudjuk kezelni a piaci helyzetet, akkor az idei év nagyon jó lesz számunkra.”
A Prognosfruit, az alma- és körteágazat vezetőinek éves találkozója 2024. augusztus 7–9. között zajlik Budapesten. További részletek a prognosfruit.eu oldalon.
Forrás: https://www.fruitnet.com/eurofruit/could-a-new-crop-of-apple-ideas-bear-fruit-in-hungary/261700.articleFruitnet
Fotó: Pixabay
