A kulináris világban a gyümölcsöket általában édes ízük, vagyis cukortartalmuk alapján különböztetik meg a zöldségektől, amelyeket inkább sós vagy kevésbé édes ételekhez használnak.

Talán ez lehet az oka, hogy a köznyelvben a dinnyeféléket gyümölcsként azonosítjuk. Valójában a cucurbitaceae családjába tartoznak, így ezek a kabakos növények termesztéstechnológiai szempontból zöldségnek számítanak.

A tökfélék ökológiai igényei

A görögdinnye az egyik legnagyobb fény- és vízigényű zöldségfaj, amely megfelelő gondozás mellett bőséges termést hozhat. A megfelelő termésátlag eléréséhez szükséges lehet öntözni, emellett fontos a megfelelő tápanyagellátás is, mivel a dinnyének igen nagy a tápanyagigénye.

A szél nagy károkat okozhat a termesztése során, különösen a nagy hajtásrendszert fejlesztő fajtáknál. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, szélcsendes helyet válasszunk számára, ahol akár nagy térállásban termeszthetjük.

A sűrűn ültetett növények között a tápanyagokért és vízért folytatott verseny csökkentheti a termésátlagot. Termőterület-választás előtt érdemes meggyőződni, hogy mikor volt utoljára kabakos növény az adott területen.

Amennyiben ez 5 éven belül van, érdemes új terület után néznünk, annak érdekében, hogy biztosan elkerüljük a talaj kimerülése által okozott alacsonyabb terméshozamot, vagy akár a talajfertőzéseket. A dinnye ugyan nem a monokultúra növénye, azonban vetésforgóban, búza, vagy szinte bármilyen hüvelyes után kiválóan fejlődik.

Mit várhatunk az idei terméstől?

A jelenlegi szélsőségesebb időjárás jegyében jogosan tevődik fel a kérdés a dinnye esetében. A meleg és a napsütés igen hamar eljött, amely kedvező számára. Azonban számolnunk kell az elmúlt időszak szeles időjárásával társuló bő csapadékkal is.

Tartósan alacsony átlaghőmérséklet és jelentősen csapadékos időjárás késlelteti az érését. Héjának tompa színe és megvastagodása intő jel lehet erre, azonban, amennyiben ezeket nem tapasztaljuk termésünkön, nyugodtan öntözhetjük tovább, hogy vízigényét továbbra is fedezzük.

Honnan tudjuk, hogy kellőképpen érett?

Termésünk külleme igen árulkodó lehet az érettségéről és ízét illetően. Bizonyára mindenki találkozott már a dinnye sárga foltjával, mely azt a jelzi, melyik oldalán csücsült a földön. Ez a folt minél sötétebb, annál tovább ért a napon, tehát nagyobb a valószínűsége, hogy belseje édes. További ismertető jele lehet a színe. Az érett termés élénk színű, míg az éretlené fakóbb.

Végül az egyik legismertebb módszer a dinnyét megkoppintani. Az érett görögdinnye mély, üreges hangot ad, míg az éretlen dinnye tompa hangot. Ennek oka, hogy az érett görögdinnye héja kemény és sima, így ha a dinnye héja puha vagy sérült, akkor nem érdemes megvenni.