Az őszi almaszüret után sok kertben több gyümölcs gyűlik össze, mint amennyit néhány hét alatt el lehet fogyasztani. A termés egy részét ezért érdemes télire eltenni, ám a tárolás sikere már a szedéskor eldőlhet.
A nem megfelelő fajta, a sérült gyümölcs vagy a rosszul megválasztott tárolóhely jelentősen lerövidítheti az eltarthatóságot. Három gyakori hiba elkerülésével azonban sokat tehetünk azért, hogy az alma a téli hónapokban is megőrizze fogyasztási minőségét.
1. Sérült vagy túlérett almát teszünk el télire
A hosszabb tárolásra szánt almát már a szüret során külön kell válogatni. A földre hullott, megnyomódott vagy sérült héjú gyümölcs nem alkalmas arra, hogy hónapokig a tárolóban maradjon. A sérüléseken keresztül könnyebben bejuthatnak a rothadást okozó mikroorganizmusok, a romlás pedig a szomszédos gyümölcsöket is veszélyeztetheti.
A szedéskor ezért kerülni kell az alma rázását, dobálását és a ládákba történő durva ömlesztését. A gyümölcsöt lehetőleg a kocsányával együtt, óvatos mozdulattal válasszuk le az ágról. A tárolásra szánt almákat már a szedéskor célszerű elkülöníteni a mielőbbi fogyasztásra vagy feldolgozásra kerülő terméstől.
Az érettség legalább ilyen fontos. A túlérett alma gyorsabban puhul, hamarabb veszít minőségéből, ezért nem érdemes megvárni, amíg a teljes termés fogyasztásra éretté válik a fán. A túl korai szedés ugyanakkor szintén kedvezőtlen lehet, mert a gyümölcs íze és állománya nem feltétlenül alakul megfelelően. A megfelelő szedési idő fajtánként eltérő.

Házi körülmények között a gyümölcs alapszíne, a hús keménysége és a fajta ismert érési ideje együttesen adhat támpontot. A tárolás előtt az almát nem szükséges megmosni. A természetes viaszréteg mérsékli a vízvesztést, a mosás után a gyümölcs felületén maradó nedvesség pedig kedvezhet a romlásnak. A tisztítást közvetlenül fogyasztás vagy feldolgozás előtt végezzük el.
2. Nem megfelelő fajtát választunk a téli tárolásra
Nem minden alma alkalmas arra, hogy hónapokig eltartható legyen. A nyári érésű fajták termése általában gyorsabban puhul, ezért ezeket célszerű frissen elfogyasztani vagy rövid időn belül feldolgozni.
A hosszabb tárolásra alkalmas fajták közé tartozik például a Jonagold, amely megfelelő körülmények között több hónapig is megőrizheti fogyasztási minőségét. A tárolhatóság azonban nem kizárólag fajtakérdés. Ugyanannak a fajtának a termése is eltérő ideig tartható el attól függően, hogy milyen érettségi állapotban szedték le, mennyire egészséges a gyümölcs, és milyen körülmények közé kerül.
A kereskedelmi hűtőtárolókban elérhető eltarthatóságot nem szabad automatikusan a házi tárolásra is érvényesnek tekinteni. A szabályozott hőmérsékletű és légösszetételű tárolókban az érési folyamatok jobban lassíthatók, mint egy hagyományos pincében.
Ha több almafajtát termesztünk, érdemes a termést fajtánként elkülöníteni. Így a rövidebb ideig eltartható almák kerülhetnek először felhasználásra, a jobb tárolhatóságú fajták pedig későbbre maradhatnak.
3. Túl meleg helyen, más terményekkel együtt tároljuk az almát
A leszedett alma továbbra is lélegzik, vizet veszít és érik. A magasabb hőmérséklet felgyorsítja ezeket a folyamatokat, ezért a gyümölcs hamarabb megpuhulhat, és rövidebb ideig marad fogyasztható. A legtöbb almafajta számára a fagypont közeli, körülbelül 0–4 °C-os tárolási hőmérséklet kedvező, bár egyes fajták érzékenyek lehetnek a túl alacsony hőmérsékletre.
Házi tárolásra hűvös, sötét, jól szellőztethető pince vagy más fagymentes helyiség alkalmas, ahol a hőmérséklet viszonylag állandó. A gyümölcsöt tiszta, jól szellőző ládákban célszerű elhelyezni, lehetőleg úgy, hogy a darabok ne nyomják egymást.
A páratartalomra is figyelni kell. A túl száraz levegőben az alma gyorsabban veszít vizet, héja ráncosodhat, húsa pedig veszít a feszességéből. A tároláshoz általában 90–95% körüli relatív páratartalom kedvező, ugyanakkor kerülni kell a gyümölcs felületén kialakuló tartós nedvességet.
Az alma tárolásakor az etiléntermelést is figyelembe kell venni. Ez a természetes növényi hormon számos gyümölcs és zöldség érési, illetve öregedési folyamatait befolyásolja. Az etilénre érzékeny termények az alma közelében gyorsabban veszíthetnek minőségükből. Ezért az almát lehetőség szerint különítsük el a többi tárolt zöldségtől és gyümölcstől, a helyiséget pedig rendszeresen szellőztessük.
A tárolt termést időről időre át kell válogatni. A puhuló, sérült vagy rothadásnak indult gyümölcsöket haladéktalanul távolítsuk el, mert a megfelelő tárolási körülmények önmagukban nem akadályozzák meg, hogy egy fertőzött alma mellett a többi gyümölcs is romlásnak induljon.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!