18℃ 15℃
április 18. Andrea, Ilma, Apolló, Aladár
Életmód, gasztronómia

Ha így folytatjuk, kihalhatnak a halak

Agrofórum Online

Azok a vándorló halfajok, amelyek életciklusuk egészét vagy egy részét édesvízben töltik, az egész világon erősen veszélyeztetettek, és az állományuk már 1970 óta katasztrofális mértékben csökken. Erről készült tanulmány a vándorló halfajok világnapjára (április 21.).

A Living Planet adatbázisból származó, 284 őshonos vándorló édesvízi halfaj 1864 populációjára vonatkozó adatok alapján globálisan 81%-kal csökkent az index. A legtöbb faj (65%) populációi csökkentek, míg 31%-uké nőtt, a fajok többségénél pedig vagy nagyon pozitív, vagy nagyon negatív tendencia volt megfigyelhető.

Európában 75%-os a csökkenés

Az átlagos csökkenés Európában (–75%), valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben (–91%) volt jelentősebb, Észak-Amerikában (–34%) és Ázsia-Óceániában (-28%) pedig kisebb mértékű.

A tanulmányhoz megfigyelt fajok százalékos aránya Európa és Észak-Amerika mérsékelt égövi régióiban volt a legmagasabb, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben (30 és 45% között). Ázsia és Óceánia, valamint különösen Afrika esetében, ahol nem lehetett megbízható tendenciát megállapítani, az adatok igen hiányosak voltak. Azok a populációk, melyekről tudták, hogy helyileg veszélyeztetettek, átlagosan 96%-os csökkenést mutatnak, míg amelyek populációszinten nem veszélyeztetettek, inkább növekedtek.

Bizonyítottan érdemes foglalkozni a helyzettel

A vándorló halakat fenyegető veszélyek mintegy felét az élőhelyek pusztulása, megváltoztatása és elvesztése jelentette, míg a túlhalászás az ismert veszélyek alig egyharmadát tette ki. Azok a populációk, melyek megóvásával valamilyen módon foglalkoztak, kisebb mértékben csökkentek, mint amelyekkel nem.

A legtöbb erre irányuló tevékenység a halgazdálkodáshoz kapcsolódott (42% – ez magában foglalta a halászati korlátozásokat, a telepítést, a járulékos fogások csökkentését, a kiegészítő etetést és a halászatot tiltó zónákat), és leggyakrabban Észak-Amerikában és Európában említették. Az élőhely-gazdálkodás a nyilvántartott tevékenységeknek csak 9%-át tette ki, annak ellenére, hogy az élőhelyekkel kapcsolatos, a populációkat fenyegető veszélyek az adatsorban kiemelkedő szerepet játszanak.

A megfigyelt növekedés okai többnyire ismeretlenek voltak, vagy nem adtak rájuk magyarázatot, különösen a trópusi régiókban. Bár mind a fajválasztás módszere, mind a rendelkezésre álló adatok mennyisége javult a legutóbbi jelentés óta, még mindig vannak hiányosságok, és több kvantitatív adatra és elemzésre van szükség ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk a fajokról, a populációk változásáról, valamint a különböző tényezők kölcsönhatásáról és a változások mozgatórugóiról.

Mit lehet tenni a pozitív változásért?

  • A populációváltozást még szorosabban nyomon kell követni hosszú távú, standardizált vizsgálatokkal
  • A folyóvizek védelme, a vándorló halak számára fontos útvonalak fenntartása, kiépítése
  • Intézkedések bevezetése, nemzetközi irányelvek kidolgozása, nemzetközi együttműködések szervezése
  • A halakat fenyegető veszélyek felismerése (vízszennyezés), a szaporodásukat, mozgásukat gátló tényezők felszámolása (például gátak), a vándorló halakat segítő halgazdálkodási intézkedések bevezetése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése
  • Nemzetközi természetvédelmi kötelezettségvállalások végrehajtása, környezetvédelmi együttműködések
  • A közvélemény és a politika figyelmét ráirányítani a problémára (tudatosítani az emberekben a folyókban található természeti csodákat, felhívni a figyelmet a biodiverzitás jelentőségére, valamint a halak számának csökkenésére, valamint rávenni a politikusokat, hogy foglalkozzanak a veszélyekkel, és áldozzanak azok elhárítására)

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Praktikus tanácsok gombaszedőknek + videó

2025. április 7. 16:40

A tavasz első gombáit vadásztuk Vass Éva gombaszakellenőrrel a pilisi erdőkben. Megismerkedhetünk a cseh kucsmagombával, az osztrák csészegombával, de mutatunk videónkban még egy gyönyörű, ám mérgező gombát, az óriás papsapkát is.

A kovász „titkos” feladata: ettől válik egészségessé a kenyér a szervezetünk számára

2025. február 27. 16:10

A kovászban probiotikumok és prebiotikumok is megtalálhatók, amelyek az emésztőszervrendszerünkre fejtik ki előnyös hatásukat.

Miért fogyasszunk csírát?

2025. február 27. 08:10

A csíráztatott magvak olyan fogyasztásra szánt zöldségeket jelentenek, amelyeket a növekedés nagyon korai szakaszában takarítottak be.

Így készítsünk kovászt egy hét alatt!

2025. február 26. 13:10

Számos recepttel találkozhatunk, de a legfontosabb kiemelni, hogy a helyes arányok biztosítása elengedhetetlen.

Az őshonos halfajokat védik a Tisza-tónál

2023. január 18. 14:54

Az őshonos halfajokra élőhely- és táplálékkonkurenciát jelentő idegenhonos busából és törpeharcsából is többet fogtak ki tavaly a Tisza-tavon a halászok az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre fontosabb a halegészszégyügy is

2018. szeptember 7. 06:16

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermelők és horgászszervezetek számára halegészségügyi témájú kézikönyvet állított össze.

Angolna, fürge cselle vagy jászkeszeg?

2020. október 20. 12:26

Melyik faj legyen Az Év Hala 2021-ben? Ezt azok döntik el, akik szavaznak a jelöltek valamelyikére a Magyar Haltani Társaság honlapján. Az akció célja: az őshonos halak népszerűsítése.

Elektronikusan is beadhatók a halgazdálkodási szakterület kérelmei

2020. július 10. 10:17

Július 8-ától már elektronikusan is benyújthatják a halgazdálkodásban érintett szereplők a halgazdálkodási szakterülettel kapcsolatos kérelmeiket, bejelentéseiket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.