Az amerikai út menti populációk felmérése során egyre nagyobb arányban találtak a növényvédő szerekkel szembeni mesterséges rezisztencia nélküli repcét.
Az Egyesült Államokban a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett, genetikailag módosított repceállományok elvadulva is fennmaradtak, de fokozatosan elveszíthetik a módosított génjeiket. Ez derül ki egy új tanulmányból, amelyet Cynthia Sagers, az Arizonai Állami Egyetem (USA) munkatársa vezetett, és amely május 22-én jelent meg a PLOS ONE nyílt hozzáférésű folyóiratban.
A termesztett repce túlél a természetben, de megváltozik
Eddig az a feltételezés élt, hogy ha bármelyik géntechnológiával módosított haszonnövény kikerül a mezőgazdasági területekről, rövid életű lesz és a populációi megszűnnek. Emiatt nem valószínű, hogy a módosított gének, az úgynevezett transzgének elterjednének a közeli rokon növények vadon élő populációiban például az útszéleken, nem művelt területeken.
Valójában azonban kevés kutatás folyt arról, hogy ez az állítás igaz-e, és az ilyen „elvadult” kultúrnövények populációi képesek-e hosszú távon fennmaradni a vadonban. Az új tanulmányban a kutatók nagyszabású felmérést végeztek az észak-dakotai utak mentén élő, géntechnológiával módosított repcepopulációkról, megismételve egy 2010-ben végzett felmérést.
Azt találták, hogy az elvadult repcetáblák száma összességében csökkent, és ezeknek az eredetileg termesztett növényeknek a populációi idővel egyre ritkábbak lettek. A növényeket herbicidrezisztencia szempontjából is vizsgálták, és kiderült, hogy a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciájuk idővel megváltozott, valószínűleg a gazdálkodók által ültetett fajták változása miatt.
Csökkent a kivadult rezisztens repcék aránya
A kutatás jelentős eredménye, hogy az elvadult növények közel egynegyede nem volt rezisztens és nem tartalmazott transzgént – az arányuk a 2010-es 19,9%-ról 2021-ben 24,2%-ra csökkent –, ami arra utal, hogy ezek a populációk elveszíthetik transzgénjeiket.
A kutatók feltételezése szerint az elvadult repcepopulációk evolúciós nyomás alatt állhatnak, hogy ne örökítsék a transzgéneket. Ennek oka valószínűleg az, hogy a módosított génállományú repce hátrányba kerül, ha vadon, nem termesztett körülmények között kell életben maradnia.
További genetikai elemzések segíthetnek tisztázni a növények származását, és több információt szolgáltathatnak arról, hogy a transzgének meddig maradhatnak fenn a környezetben.
A dedomesztikáció még kutatásra szorul
A kutatók elmondták: az a feltételezés, hogy a transzgénikus növényfajták csak a szántóföldek mesterségesen feljavított körülményei között maradnak életben, és nem keverednek a természetes növénypopulációkkal, nem állja meg a helyét. A repce önfenntartó, hosszú távon elvadult (részben transzgénikus, részben nem transzgénikus) populációi az egész világon jelen vannak.
Ez azt bizonyítja, hogy további kutatásokra van szükség annak feltárására, hogyan működik a dedomesztikáció, tehát az elvadulás folyamata. Ezzel együtt az is kérdés még, ez milyen mértékben befolyásolja a természetes populációkat, és milyen kockázatokat jelenthet a mezőgazdaság számára a transzgének véletlenszerű jelenléte.
Fotó: Pixabay
