Nehéz napokat él át most a magyar mezőgazdaság. Az elmúlt és a következő napok hőhullámai próbára teszik a növényeket és a gazdákat. A learatott kalászos gabonák mennyiségi és minőségi mutatói alulmúlják a várakozásokat, de a kukorica és a napraforgó is várhatóan alul fog teljesíteni.
A 40 °C-ot elérő hőmérséklet, a tartós vízhiány és a légköri aszály miatt élettani levélszáradás vette kezdetét, abban az időszakban, amikor a leendő termés kialakulna. Jelen időszakban elsősorban ezek a kedvezőtlen élettani folyamatok, nem pedig a károsítók befolyásolják a leendő termést.
A learatott kalászos gabonák és az őszi káposztarepce tarlóinak hántását a csontszáraz talajok akadályozzák, ugyanakkor a mélyen gyökerező gyomnövények (mezei acat, aprószulák, rizómás fenyércirok, parlagfű) akadálytalanul növekednek.
A tarlók gyomosodása még foltszerű, az aratás során elszóródott magvak kelésére csak a várva várt országos esőzés után van remény, akárcsak a megfelelő minőségű tarlóhántásra.
A két termelési periódus közötti túlélésre a kártevőknek (levéltetvek, kabócák, bolhák) csupán a vadon élő fűféléken és keresztesvirágú gyomnövényeken van esélyük, esetleg a „zöldítésre” elvetett területek növényein.
A felszáradó kukoricaállományokban jelenleg szünetel a kukoricamoly rajzása, viszont a korábbi peterakásból kelt hernyók fejlettsége L4-L5. A mollyal fertőzött tövek országos szinten helyenként elérik a 20%-os szintet. A szárban károsító hernyók miatti szár- és címertörés még nem jellemző.
A jelenlegi forróság nem kedvez az amerikai kukoricabogár rajzásának és kártételének sem, a bogárcsapdák fogása minimális. Szintén gátolt a gyapottok-bagolylepke repülése, viszont a korábbi tojásrakás nyomán a kukoricára is kedvezőbb körülmények között a hernyók csővégi károsítása intenzíven tart. A csuhélevelek védelmében háborítatlanul rágják a tejes szemeket.
A napraforgó alsó leveleinek száradása, valamint a növény lankadása a légköri aszály miatt felgyorsult. Egyre több növényállomány jutott el a „citromérés” fenológiai stádiumba, ami valószínűtlenül korai időpont.
A korábban kialakult alternáriás levélfertőzés a fenti okok miatt megállt, további terjedésre és más kórokozók megjelenésére csak csapadékosabb körülmények között lehet számítani.
A hőség miatt a burgonya alternáriás levélszáradása is megállt, de a természetes elhalás folytatódik, még öntözött körülmények között is. A két tünet közötti okot vizuálisan lehetetlen elkülöníteni.
A szójatáblákon tovább erősödött a takácsatka-fertőzöttség, ami helyenként a levelek elszáradását is okozza a tömeges lárva- és imágólétszám miatt.
