Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Kukoricamoly

Veszélyes kártevők: Kukoricamoly

Agrofórum Online

A kukoricamoly jelentős kártevő, mely napjainkra kétséget kizáróan hazánk kukoricatermesztésének egyik legveszélyesebb kártevőjévé vált.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) (1. kép) Eurázsia nyugati feléről származtatható, melyet 1917-ben az USA-ba is behurcoltak. A faj elsődleges tápnövényei az egyszikűek osztályába tartoznak. Több mint 240 növényfaj ismert, amelyen képes a kártevő lárvája kifejlődni, melyek közül kiemelkedik a kukorica. A kukorica nagy felületen történő európai megjelenése az amúgy rendkívül mozgékony és alkalmazkodóképes kukoricamoly tömeges elszaporodását is előidézte.

1. kép: A kukoricamoly (Fotó: Balogh Diána)

Az okozott károsítás mértének növekedése szoros összefüggésben van a termesztéstechnológia változásával és volumenével. Régebben, a kisparaszti gazdaságokban a fertőzés fontos gócai az összerakott szárak voltak, ahol a moly áttelelése zavartalanul megtörténhetett. Az iparszerű kukoricatermesztés kialakulásával, a monokultúrás termesztés térhódításával, illetve a napjaink klímaváltozási trendjeinek köszönhetően a kukoricamoly kártételi veszélyessége is megnövekedett.

Kártétel:

A kukoricán kialakított kárkép változatos. Az egyébként rejtőzködő életmódot folytató lárva a tojásból való kibújást követően még a növény felületén rág. Az első vedlést követően viszont a szárban fejlődik (2. kép), amelynek következtében jelentkezhet a tipikus szártörés (3. kép). A csutkában történő járatkészítés általános jelenség, melyből következően később a cső kívülről történő rágása is megfigyelhető (4. kép). A kártétel a kukoricatáblán „foltszerűen” jelentkezik, ami a kukoricamoly tojásrakásával magyarázható. Az okozott kártétel biológiai (levél-, edénynyaláb- és csőrágás), mechanikai (a molyos növények szára kidől) és ezek számszerűsítésével gazdasági jellegű lehet. Másodlagos, közvetett kárt okoznak a rágások miatt megtelepedő mikrogombák.

2. kép: A kukoricamoly lárva szárban (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

3. kép: A kukoricamoly által kiváltott címertörés és levéllyuggatás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

4. kép: A kukoricamoly okozta csutkarágás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A kukoricamoly által okozott kár nagyságának megállapítására számos vizsgálat történt, azonban ezek eredményei nagymértékben különböznek egymástól. A termésveszteségek magas fokú variabilitását a szakirodalmakban közölt 20-90 százalékos intervallum jellemzi a legjobban. Általánosságban a szakirodalom 15-20 százalékos tőfertőzöttség mellett 6-7 mázsás termésveszteségről számol be.

Védekezés:

Az utóbbi években tapasztalt kártétel mértéke és növekedésének tendenciája tehát indokolttá tette e kártevő elleni peszticides állományvédekezéseket (akár extenzív áru- és silókukorica állományokban is). A védekezés némileg mérsékelhető agrotechnikai és biológiai elemek megfelelő alkalmazásával, azonban teljes és gazdaságilag kielégítő kármérséklés e módoktól nem várható. Ilyen megoldás lehet a több éves kukorica monokultúrák elhagyása mellett a természetes ellenségek tevékenységének elősegítése, esetleg a biopeszticidek használata, vagy a nemesítés és génmódosítás eredményeinek gyakorlati felhasználása.

Összességében a kártétel mértéke és növekedésének tendenciája indokolttá teszi e kártevő elleni peszticides állományvédekezéseket. Ki kell emelni, hogy a faj elleni hatékony védekezés pontos előrejelzés (fénycsapda) nélkül nem valósulhat meg. A permetezés a rajzáscsúcsot 6-7 nappal követő célzott, frissen kelt, de még be nem furakodott lárvák elleni védekezésektől várható. Magyarázata, hogy ebben az időszakban kelő lárvák száma a legtömegesebb és e, még a növény felszínen aknázó fejlődési alakok növényvédő szerekkel elérhetők. Az előrejelzés fény-, vagy a napjainkban fejlesztés alatt álló „biszex” vonzóanyagot tartalmazó csapdákkal valósítható meg. A védekezéseket a nyár eleji, első imágó rajzás visszaeső egyedszámainak feljegyzését követően kell végrehajtani. Az egymást követő évek átlagában ez június utolsó harmadának időszakára tehető. A kezelések nagy lémennyiség (400 l/ha) alkalmazásával hidas traktor bevonásával valósíthatók meg.

A kukoricamoly elleni kémiai védekezési megoldások közül tehát kizárólagosan az állományban végzett permetezések emelhetők ki, melyre napjainkban 14 különböző készítmény áll rendelkezésre. A legtöbb hatóanyag kontakt, növénybe fel nem szívódó piretroidok kémiai csoportjába tartozik, mint például a lambda-cihalotrin, alfametrin, deltametrin, vagy a zeta-cipermetrin. E vegyületek gőzt fejlesztő, széles hatásspektrumúak, melyek taglózó hatást biztosítanak. Tartamhatásuk viszont csekély.

További választható készítmény a metoxifenozid, mely vedlési rendellenességeket vált ki. A táplálék felvétele után, a hatóanyag a lárva tápcsatornáján keresztül fejti ki hatását, de kontakt és tojásölő hatása is van. A kontakt hatás a kezelt növényi részeken 10-14 napig, míg a gyomorméreg hatás akár 21 napig is megmarad. Ez elsősorban a hatóanyag UV-fény ellenállóságának köszönhető. A metoxifenozid nem károsítja a méheket, poszméheket, katicabogarakat, pókokat, fürkészdarazsakat. Az indoxakarb a növénybe szintén nem szívódik fel, se transzlaminális módon se klasszikus szisztémikus úton nem terjed. Hatáskifejtése hosszabb. Kijuttatást követően hatékonyságát magas hőmérséklet esetén, erős UV-sugárzás mellett, csapadékot vagy öntözést követően is megtartja. A vegyület csepegtető öntöző berendezésen keresztül is, úgymond chemigation v. insectigation technológiával is kijuttatható, intenzív termesztéstechnológiájú állományokban.

Szintén környezetbarát, méhekre nézve nem jelölés köteles, de már felszívódó hatóanyag az acetamiprid. Napjaink kukoricamoly elleni növényvédő szerei közül az egyik legperspektivikusabb megoldást a klórantraniliprol, vagy más néven rynoxapyr® hatóanyagú készítmények biztosítják. A vegyület kiemelkedően magas hatékonysággal bír számos lepke- és bogárfajjal szemben. Alacsony dózisban is hatékony, a rágószájszervű kártevőkkel szembeni gyors hatáskifejtés jellemzi. Melegvérűekre gyakorolt alacsony toxicitási értékei miatt, a permetlé beszáradását követően, a növényállományban történő egyéb munkavégzés nem hordoz egészségügyi kockázatokat.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyben a kajszibarack!

2024. február 22. 14:40

Az idei tavasz meglehetősen hektikus, több melegrekordot is hozó és alapvetően csapadékban gazdag időjárása néhány növény esetében akut növénykórtani vészhelyzetet teremtett. Ebbe a csapdába szaladt bele a kajszibarack is.

Ennyit változott a repce növényvédelme három évtized alatt

2024. február 22. 12:40

Az őszi káposztarepce a napraforgóhoz hasonlóan meglehetősen nagymértékben igényli a hatékony növényvédelmet. Eltérően a többi szántóföldi növénykultúrától, a repce esetében nem a gyomirtás, hanem döntően az állati károsítók elleni védelem a felelős a kezelések számának és a növényvédelmi költségek döntő hányadáért.

Aktuális teendők a repcében

2024. február 20. 11:40

Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák közül az őszi káposztarepce számára idén már elkezdődött a vegetációs szezon. Megindult a repce növények növekedése és lassacskán időszerű lesz a szárba indulás kezdete is.

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között

2024. február 19. 10:10

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

Szabálytalanul permetezett repcét tárcsáztattak be a méhek érdekében

2021. április 20. 11:44

A beporzó rovarok védelme mindannyiunk közös érdeke, az előírásokat szándékosan megszegő termelők a jövőben is maximális hatósági szigorra számíthatnak.

A növényvédelemben tényleg a vegyszer a legfontosabb?

2018. szeptember 6. 08:31

A növényvédelem nem a permetezéseknél kezdődik. Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat.

Avoxa Peak – Kettős védelem az egyszikűek ellen

2023. január 31. 09:34

Az egyszikű gyomok egyre jelentősebb gondot okoznak a kalászos gabonákban. Fertőzésük egyre nagyobb területeket érint, egyre többször van szükség a védekezésre.

Mesterséges intelligenciával a fenntartható növényvédelmi megoldásokért

2021. február 6. 08:38

A Syngenta innovatív szemléletű vállalat. Rengeteg briliáns tudóssal közösen azon dolgoznak, hogy a mesterséges intelligenciát a mezőgazdaság szolgálatába állítsák.