Az idei vegetációs időszak döntően a szélsőséges mértékű aszályról, a forró nyárról és ezen környezeti szélsőségeknek a mezőgazdasági termelő tevékenységére gyakorolt negatív hatásairól volt ismert. Ugyanakkor szeptember első felének végére szerencsére némileg változott az időjárás, lehűlt a levegő és megérkezett a csapadék is. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg elkezdődött a raktárakból a korábban betárolt, döntően kalászos gabonákból álló készletek kiszállítása is.
Ekkor jött sok gazdálkodó számára a felismerés: raktári kártevők vannak a terményben. Elérkezett az ideje az ellenük való (bár sok esetben már erősen megkésett) védekezésnek is.
Gyakori hibák a raktározásnál
A raktári károsítók az esetek 99%-ában valamilyen, sokszor banális hiba miatt jelennek meg a betárolt terményekben. Ezeket a hibákat együttesen a raktári higiénia elleni vétségek névvel lehetne jellemezni és szinte ezernyi van belőlük.
A raktári higiénia rendkívül fontos, hiszen mindig könnyebb (és főleg jóval olcsóbb) a kártevőket távol tartani a raktáraktól, mint a már elszaporodott károsítókat valamilyen drasztikus eszközzel elpusztítani, ha a környezet felől közelítünk a raktárhoz, akkor könnyedén számba is vehetjük azokat a legfontosabb problémákat, amelyek elhárításával, némi odafigyeléssel megakadályozhatjuk a súlyos költségek árán történő terményfertőtlenítések szükségességét.
A raktár környezetének mindenképpen tisztának, a rágcsálók és rovarok számára tápláléktól és búvóhelytől mentesnek kell lennie. Ha a raktár mellett hegyekben áll a tisztítási hulladék, a kiszóródott, kicsírázott, rothadó termény, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezt a táplálékbázist a rágcsálók és a különböző, raktárakban károsító ízeltlábúak is megtalálják. Ráadásul el is fognak benne szaporodni. Ott lesz egy masszív fertőzési góc a raktárunk közvetlen közelében. A kártevők egy része meglehetősen mobilis, jól repül, így innen már csak napok kérdése, hogy mikor jutnak be a raktárba és az ott található terményekbe.
A terménytárolásra szolgáló raktárak esetében fontos, hogy a vizet, csapadékot minél gyorsabban, minél nagyobb távolságra vezessük el a raktár környezetéből. A sok víz részben a gyomok erőteljes növekedéséhez vezethet, másrész esetlegesen alulról áztathatja, nedvesítheti a tárolót.
Ez meglehetősen alattomos dolog, amely a garmadák alján indukál csírázást és folyamatosan fenntarthatja egyes kártevők populációit, illetve vonzhatja a károsítókat. Észrevenni ráadásul egy feltöltött raktárban rendkívül nehéz. Célszerű tehát a raktárak környezetében a talaj felszínét (függetlenül a vízelvezető árkoktól!) mélyebbre helyezni, mint a terménytároló épület padlószintje.
A raktár épülete esetében nagyon fontos, hogy azt ténylegesen csak és kizárólag a betárolt termény raktározására, valamint az ehhez szükséges berendezések tárolására használjuk! Semmiféle egyéb dolog nem lehet benn, mivel az mind potenciálisan fertőzési forrás lehet.
Mindenképpen úgy használjuk a raktárat, hogy onnan a termény semmiképp se tudjon ellenőrizetlen körülmények között kijutni, kiszóródni! A kihullott és megázott, csírázásnak, rothadásnak induló terményből egy fél maroknyi is elég ahhoz, hogy messziről odacsalogasson többféle raktári károsítót.
A víz a raktárban nem a barátunk
Ahogy a víz az ellenségünk volt a raktáron kívül, úgy még inkább elmondható ez arról, ha benn a raktárban találkozunk vele. A beázás is eléggé veszélyes, de azt a tető megjavításával sok esetben könnyű orvosolni.
A kondenzációs eredetű nedvesedés ugyanakkor sokkal alattomosabb és ellene nem is olyan egyszerű a védekezés. Ez a probléma általában akkor jelentkezik, ha a benti melegebb, párateltebb levegő érintkezésbe kerül a hideg födémmel. A födémen kicsapódó vízcseppek némi idő elteltével egy-egy ponton lehullanak, és alattuk a termény átnedvesedik, csírázásba kezd, amely erőteljesen vonzza a raktári károsítókat.
Nem csak a gázosítás a megoldás
A termények tárolása során alapvető szabály, hogy tiszta, fertőtlenített tárolóba tároljunk be egészséges, fertőzéstől mentes terményt. E mondat második fele általában nem jelent problémát, hiszen a szántóföldön kevés olyan károsító él meg, amely a raktárakban is tovább tudna szaporodni és problémát okozhatna. A tiszta és fertőtlenített állapot elérése már igen sok gazdálkodónál problematikus.
Az, hogy egy tároló tiszta legyen és a résekből, zugokból a szinte már muzeális értékű, régi maradványok a bennük nyüzsgő kisebbfajta állatkerttel egyetemben kikerüljenek, ahhoz kevés az, hogy beküldünk néhány dolgozót sepregetni! Ha ténylegesen tisztaságot akarunk elérni, akkor egyáltalán nem túlzás az ipari takarítógépek, magasnyomású mosók alkalmazása. A takarítás hulladékát értelemszerűen meg kell semmisíteni, vagy legalább a raktártól minél messzebb szabaduljunk meg tőle. Az nagyjából semmit sem ér, ha a raktár közelében öntjük azt ki!
A raktárak inszekticides fertőtlenítését csak már tiszta raktárban célszerű elvégezni. A korábban ott lerakódott vastag porrétegre bármit is rápermetezni merő pazarlás mind vegyszer, mind anyagiak tekintetében.
Ugyanakkor ügyeljünk arra is, hogy a raktárak kártevő-mentesítésére csak erre a célra engedélyezett készítményeket használjunk! Bár a felhasználható készítmények egy része szintetikus piretroid hatóanyagú és technikailag specifikus érintő méregként működik, de nem helyettesíthetők a sokszor szintén szintetikus piretroid hatóanyagú biocidekkel. Ezek használata a raktárakban tilos, kivéve azt a ritka esetet, amikor az adott készítmény egyidejűleg a növényvédő szerek között is regisztrálva van (pl. Aquapy).
Elméletileg egy kellő higiéniával rendelkező raktárban a raktári kártevők előfordulásának veszélye igen csekély. Azonban mégis előfordulhatnak „balesetek”, azaz felbukkanhatnak raktári kártevők. Ilyenkor vagy a gázosítás, vagy a termény inszekticides kezelése lehet a megoldás. Raktári atkák fellépése esetén mindenképpen a gázosítás a hatékony megoldás, mivel a piretroid készítmények az atkákat nem, vagy csak rossz hatásfokkal pusztítják. Ugyanakkor foszforhidrogén gázra rezisztens lisztbogár (Tribolium spp.) populációinak jelenléte esetén a gázosítás hatástalan, így csak az inszekticides termény- és raktárkezelés marad a gazdák számára.
Jól repülő károsítók, mint pl. a lisztbogarak, vagy pl. az idei évben igencsak gyakori aszalványmoly (Plodia interpunctella), vagy más molylepkék fertőzése esetén a gázosítást erősen ajánlott egy inszekticides raktárkezeléssel is (permetezéssel vagy ködképzéssel) kombinálni. A terménytől (és a kialakított gázosítandó tértől) távolabb, pl. a raktár födémszerkezetében elhelyezkedő, elbújó kártevők e nélkül a kiegészítő kezelés nélkül villámgyorsan újra fertőzhetik a terményt a gázosítás végrehajtása után.
Nagyon fontos, hogy a betárolt termény állapotát folyamatosan ellenőrizzük! Így megakadályozható a raktári kártevők fertőzésének elszabadulása, valamint az is, hogy innen kiindulva a felszaporodott populáció újabb terménytételeket fertőzhessen meg.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
Kiemelt kép: Pixabay
