Gyümölcs

Gerinces kártevők a hazai gyümölcsösökben, II. rész

Agrofórum Online

Jelenlegi sorozatunk első részében már megemlítettük az üregi- és a mezeinyúl-populációban rejlő veszélyforrásokat. A hazai gyümölcsösök termőképességét azonban számos más gerinces kártevő is befolyásolja.

Ilyen fontos kártevőnk a vaddisznó is, több száz éve tagja a hazai vadállománynak. A vaddisznó (Sus scrofa) mindig is kiemelt szerepet kapott a hazai nagyvadak között. Húsa miatt évszázadok óta vadásszák, szapora életmódja miatt pedig stabil egyedszám jellemzi évről évre.

Falánk természetéből adódóan azonban veszélyes mezőgazdasági kártevőnek is számít. Milyen mértékben veszélyezteti a hazai termést ez a hazai nagyvad, és hogyan védekezhetünk ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.

Mindenevő károkozó

A vaddisznó nemcsak a mindennapjaink, de a történelmünknek is visszatérő eleme. Presztízsnek számított már a középkorban is elejteni ezeket a nagytestű állatokat. Pedig alapvetően fél az embertől, de az utódok mellett kifejezetten agresszív magatartás jellemző rá.

Gyakran előfordulnak mind a mai napig vadászbalesetek ezen okból kifolyólag. Mindenevő állat, a fogazatából adódóan is könnyen elfogyaszt és megrág szinte mindent, a bomló tetemtől kezdve a vetőmagig. Gyakori a kártétele a bekerítetlen kukoricásokban is, hiszen a csövek lerágása mellett a mozgásával az ép kukoricát is ledönti, kitöri.

Az Európában őshonos alfajok testsúlya 50-180 kg közé sorolható, oroszországi fajtársaik súlya elérheti a 250-320 kg-ot is. Évente egyszer fialnak, és hosszú élettartam jellemzi az állatokat, vadonban átlagosan 12-15 évig is képesek elélni.

Az állomány szabályozása alapvetően a vadásztársaságok felelőssége és hatásköre. A kártételük viszont a mezőgazdászoknak jelentek súlyos pénzügyi deficitet.

Szántóföldeken, kertészetekben

Családi közösségük a konda, amelybe változó életkorú egyetek tartoznak. Az utóbbi időben számos tényező befolyásolta a szaporulatot.

Hazánk vaddisznóállományát jellemzően erdős-ligetes erdőkhöz között életmód jellemzi. Élőhelyeik között megemlíthetjük a kocsányos tölgyeseket is, ahol nemcsak bőséges táplálékhoz juthatnak, de a patakok, mocsaras rétek biztosítják számukra a megfelelő ivóvizet és az úgynevezett „dagonyák” kialakítását.

Százszámra hullott az állomány az afrikai sertéspestis miatt is. A fertőzés olyan mértékeket öltött, hogy évekre visszaszorította a vaddisznó kártételét.

A legnagyobb kárt a szántóföldi kultúrák esetében regisztrálták eddig, túrogatásával kieszi a vetőmagot, egyenetlenné teszi a magágyat. A kertészetekben is főleg a szőlőtermesztésben okoz minden évben több száz hektáros veszteséget. A szőlősbe beszabadulva lerágja a nedvdús fürtöket, csillapítva ezzel a szomját is.

Védekezési lehetőségek

Védekezési lehetőség alapvetően az állomány gyérítése, de ez vadászatokhoz kötött, a legtöbb gazda inkább villanypásztort épített ki a terület körül. Ennek az eszköznek a hatékonysága azonban függ az állat fejlettségétől, a beállított áramerősségtől, és a villanypásztor műszaki állapotától. Ugyanis a villanypásztor körül tisztán kell tartani az adott sávot a gyomoktól és egyéb más zavaró tényezőktől.

A vaddisznó az idősebb gyümölcstermő ültetvényekben már nem tesz jelentős kárt, a turkálásával azonban egyenetlenné teszi a sorközt és ez hátráltatja a kertészeti gépek munkáját. A védekezés másik módja a vadriasztó felhelyezése, ezek az illatanyag-tasakok a kerítésen lógva zavarhatják a vadak vonulását illatanyagaik segítségével.  

Túlszaporodásra hajlamos, ezért folyamatos megfigyelés alatt tartják a vadállományt. Az Egyesült Államokban például olyan nagy mértékeket öltött a vaddisznók kártétele, hogy etetőcsapdákkal és tömeges vadászatokkal is kénytelenek védekezni ellenük.

Kártétele mellett számos vadfarm is létezik hazánkban, ahol tenyésztik őket, húsa kuriózum, és a különleges vadas sültek elmaradhatatlan része.

Vannak már házisertéssel keresztezett, félvad haszonállatok is, bár a hazai sertéstenyésztésnek csak egy kis részét adja ez az állomány. Húsa sokak szerint egészségesebb a házi fajtársáétól, nagyobb izomrost- és kevesebb testzsírszázaléka miatt.

Habár jelentős károkozásra képes, mégsem ez az állat lesz a legveszélyesebb hazai vadfaj. A kifejlett állatok tömeges vonulása során ugyanakkor gyakran kell karbantartani a kerítéseket, gyakran törnek át, és okoznak végleges pusztítást. Ha már megtörtént a baj, gyakran csak a vadkárszakértő hivatalos jegyzőkönyve és a bíróság által odaítélt kárenyhítési összeg segíthet.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A füvesített sorközök előnyei és hátrányai

2025. december 18. 11:10

A füvesített sorközök számos előnyt kínálnak, de komoly kockázatokat is rejtenek a gyümölcsültetvényekben.

Gyümölcsfák saját gyökéren?

2025. december 7. 11:10

Ausztráliában már termő a saját gyökerű körteültetvény. De vajon versenyképes lenne-e a módszer a hagyományos oltványokkal szemben?

Miért piros a zöld alma?

2025. november 26. 07:10

A "Granny Smith' zöld alma gyakran piros fedőszínt kap. Miért? A válasz a metaxénia, amelyet a környezeti stressz tovább erősít.

Miért van szükség fajtatársításra?

2025. november 20. 07:10

A megfelelő fajta kiválasztása már az ültetés előtt eldöntheti az egész ültetvény sikerét. Ismerje meg az öntermékenyülés és fajtatársítás kulcsát!

Hazánkban még nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

2018. február 6. 08:00

Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

Tovább nőtt a sertéspestissel fertőzött terület Pest megyében

2019. december 7. 12:35

A tájékoztatás szerint december 4-én a Nébih diagnosztikai laboratóriuma két elhullottan talált vaddisznó mintájából is kimutatta az afrikai sertéspestist, melyeket Pest megyében a korábban fertőzéssel érintett vadaskerten kívül találtak.

Vaddisznómentes övezetet terveznek Németországban?

2021. október 8. 04:36

Németország bemutatta az Európai Bizottságnak azt a két kerítés közötti védőfolyosó tervét, amely megoldást nyújthat a betegség terjedése ellen.

A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani

2019. február 12. 12:34

A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban.