18℃ 15℃
április 18. Andrea, Ilma, Apolló, Aladár
Növényvédelem

Lombhullató díszfák baktériumos kéregbetegségei

Agrofórum Online

A fűzfák baktériumos hervadását a Brenneria (Erwinia) salicis baktériumfaj okozza, mely a fűzkultúrákban az egyik legsúlyosabb kártétel. A kórokozó okozta tünetek nyár elejétől kezdődően jelennek meg: a levelek a fiatal hajtások végétől kiindulva barnulni kezdenek, a fertőzött részek hervadnak, száradnak.

A fa kérgén fekélyes sebek alakulnak ki, melyekből nyákos, színtelen baktériumnyálka szivárog. A kórokozó a fűzfák mellett fertőzi a nyár- és égerfajokat is. A növénypatogén baktériumot Angliában találták meg először. Ezt követően több országból is jelezték előfordulását: Hollandia, Belgium, Japán, Olaszország.

Magyarországi detektálása 1998-ban történt 12-16 éves fehér fűz (Salix alba) kultúrákban, 14 hektáros területen a Győri Erdészet Patkányosi kerületében. A gyűjtött mintákat klasszikus bakteriológiai módszerekkel azonosították.

2012-ben, Budapesten hasonló tüneteket mutató fehér fűzfát figyeltük meg. A tünetek az alábbiak voltak: kéregrepedés, száradó hajtások és barnuló levelek, valamint baktériumnyálka szivárgása a fás részeken levő sebekből.

A kórokozó azonosítása klasszikus bakteriológiai módszerek mellett molekuláris módszerekkel is megtörtént. A kórokozó terjedése Európában azonban az utóbbi 50 évben lelassult. Ennek oka talán az, hogy ma már minden területen elterjedt, ahol füzek termesztése folyik.

Jelentős gazdasági károkat okoz Nagy-Britanniában az akut tölgypusztulás (AOD – Acute Oak Decline) néven ismert betegség. A tüneteket abiotikus és biotikus tényezők is kiválthatják, több kórokozó gomba- és baktériumfajt is kimutattak a fertőzött tölgyfákból.

Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a terjedési mechanizmus ismeretlen, illetve a beteg fák a fertőzést követő 4-5 évben teljesen elpusztulnak. A tölgyek pusztulásában része lehet a Brenneria goodwinii kórokozónak, ugyanis a fák kérgén nagyobb méretű repedések alakulnak ki, ezekből sötét, ragadós állagú váladék szivárog.

2014-ben Brady és munkatársai leírtak egy új Brenneria fajt – azon belül két alfajt –, mely összeköthető az akut tölgypusztulással. A Brenneria roseae subsp. roseae törzsek Nagy-Britanniából, Quercus cerris fajról, a Brenneria roseae subsp. americana törzsek Amerikából, Quercus kelloggii fajról származtak.

A tünetek megegyeznek az előzőekben részletezett tünetekkel, vagyis a vertikális kiterjedésű kisebb-nagyobb méretű sebek, melyekből váladékfolyás figyelhető meg. Hazánkban egyelőre nincs tudomásunk ezen fajok előfordulásáról.

A Lonsdalea quercina (syn. Erwinia quercina) kórokozót is felelősnek tartják a tölgyfák pusztulásáért, melyet 1967-ben írtak le, melyet 1998-ban átsoroltak a Brenneria nemzetségbe (Brenneria quercina).

Ezt követően 2012-ben molekuláris vizsgálatok alapján javasolták a faj Lonsdalea nemzetségbe való elkülönítését. Az izolátumok származására való tekintettel több alfaj elkülönítése is megtörtént már (Lonsdalea quercina subsp. quercina, L. quercina subsp. iberica, L. quercina subsp. britannica).

A betegség a tölgyfák kérgének fekélyesedését okozza, jelentős lombhullással, terméskieséssel, valamint a fák kondíciójának romlásával jár. Megfigyelték a fertőzés következtében meginduló fehéres, ragacsos nedv szivárgását a termésekből is.

A 2013-as év folyamán Magyarországon Tóth és munkatársai Populus × euramericana faj fás részein észleltek repedéseket, majd váladékfolyást. Az izolált kórokozó nagyfokú hasonlóságot mutatott a Lonsdalea quercina baktériumfajjal, azonban nyárfáról izolálták, nem tölgyről.

További vizsgálataik során bebizonyosodott, hogy az izolált baktériumfaj a Lonsdalea quercina subsp. populi, amit később külföldi kutatók további vizsgálatok alapján Lonsdalea populi fajként különítettek el.

Ezek mellett nyárfákon a Brenneria populi baktériumfaj is okozhat repedéseket a törzs és az ágak kérgén, melyekből fehéres színű, nyálkás folyadék távozik. A kórokozó megjelenéséről Spanyolországban, Kínában számoltak be és hazánkban is igazoltuk már nyárfán Brenneria faj jelenlétét.

Dr. Végh Anita

MATE, Növényvédelmi Intézet, Budai Campus

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2022. októberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megkezdte terjedését a fahéjbarna levélfoltosság

2025. április 18. 08:10

Megjelent hazánkban a búza fahéjbarna levélfoltossága: a fertőzés gyorsan terjedhet, időben indított védekezés javasolt.

Szárad a búzalevél vége... talán fagykár? + videó

2025. április 17. 07:10

A hirtelen beköszönő hideg nemcsak nekünk okozott kellemetlenséget. A lágyszárúak is reagáltak a fagyra: a búza is sorba állt.

Házikerti teendők: fagykár, monília és szilvadarázs

2025. április 16. 13:10

A házikerti teendőket körvonalazza a monília, a poloskaszagú szilvadarázs megjelenése, valamint a fagykár is.

Monília a csonthéjasokon: most kell védekezni!

2025. április 15. 08:10

A csonthéjasok moníliás fertőzése most a legveszélyesebb – a virágzás időszakában szükség van a célzott növényvédelemre.

Mit tegyünk a házikerti fák lehulló lombjával?

2023. november 16. 11:10

Mit tegyek/tehetek a gyümölcsfák, díszfák lehulló lombjával a házikertben?

Az aszályos és forró nyár milyen díszfákat károsított leginkább?

2022. szeptember 24. 04:36

Az idei aszályos és forró nyár milyen díszfákat károsított leginkább? Melyik fás növényfajok ültetését érdemes mellőzni a jövőben?

A csodálatos selyemakác

2023. szeptember 3. 14:40

Azokba a kertekbe is ajánlott a selyemakác, ahol látványosat kell alkotni, de kicsi a tér, mert pont kis termetével szép árnyékot adó fafaj.

Károsítja-e a díszkivilágítás az élő fákat?

2021. január 4. 08:52

Nagy divat az adventi és karácsonyi időszakban a fákra égősorokat rögzíteni. Fényük segíti az ünnepre hangolódást, békét, nyugalmat biztosít. Van-e veszélye az élő fákra díszkivilágítás vezetékét rögzíteni, károsodhatnak-e tőle a fák?