Állattenyésztés

Mennyit hoznak a méhek a konyhára?

Agrofórum Online

Bár a magyarországi szántóföldek legnagyobb részét elfoglaló gabonafélék (kukorica, búza stb.) termésmennyiségét valóban nem befolyásolják a megporzó rovarok, például a méhek, ennek ellenére a legtöbb mezőgazdasági növényfajnak, azok mintegy 70 százalékának szüksége van ezeknek az élőlényeknek a tevékenységére.

Ebben a cikkben próbálom összefoglalni, hogy pontosan milyen méhekről beszélünk, milyen értéket képviselnek, hogyan hoznak számunkra gazdasági hasznot, mi veszélyezteti őket, és hogyan segíthetjük fennmaradásukat a leghatékonyabban.

A megporzás a virágpor bibére kerülése, melynek a termés/magképződés az eredménye. Ez a növények szaporodásának és a mezőgazdasági termelésnek az alapja. A mi klímánkon a rovarok a leggyakoribb beporzók, közülük is a leghatékonyabb specialistái a virágporszállításnak, és így a megporzásnak a méhek.

Sok szó esik a méhekről a médiában is, és ilyenkor legtöbbször a háziméhekre gondolunk, amelyek több tízezres családokban, az ember által készített kaptárakban élnek, mézet termelnek, és a méhészek gondoskodnak róluk. Azok pedig a méhészek megélhetéséről.

Magyarország a Föld egyik háziméhek által legsűrűbben „lakott” helye, ami átlagosan nagyjából 13 méhcsaládot jelent négyzetkilométerenként.

Ilyen méhcsaládsűrűség mellett vajon van-e jelentősége a szinte észrevehetetlen vadméheknek? Igen, van, hiszen több száz különböző életmódú, mintázatú, méretű vadméh faj él hazánkban, és felbecsülhetetlen hasznot hoznak számunkra.

Miért van szükség vadméhekre?

Gondoljunk csak bele például abba, hogy bár egyre elterjedtebbek az önbeporzó napraforgóhibridek, a legtöbb esetben a méhek javítják a napraforgótermés minőségét, annak olajtartalmát.

A lucernavetőmag-termesztésben nélkülözhetetlenek egyes vadméhek, például a lucerna-szabó méh (Megachile rotundata). A repcetermés mennyiségét szintén növelik, minőségét pedig javítják a méhek.

A gyümölcsök és zöldségek esetében nem is kérdéses, hogy szükségesek a különböző vadon élő méhfajok, különösen a poszméhek (más néven dongók) és művészméhek. És ezek a kultúrák, bár igen kis arányban foglalják el a mezőgazdasági területeket, óriási értéket képviselnek.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy vannak cégek, amelyeknek megéri poszméheket tenyészteni, hogy aztán azokat az üvegházakban gazdálkodók megvásárolják, hogy elvégezzék a paradicsom vagy a paprika megporzását.

Ahogyan azt is tudjuk, hogy a gyümölcsösökben akármennyi háziméh van jelen, minél több vadméhfaj vesz részt a megporzásban, annál jobb lesz a terméskötődés, és így a minőség, a mennyiség és a termésbiztonság.

Számos növényi kórokozó fertőz a virágzási időben, és számos kártevő tud kárt okozni a virágban, a gyümölcsösöket most már minden évben szinte kiszámíthatóan érintő tavaszi fagyokról nem is beszélve. Nem mindegy tehát, hogy a virágzás mennyi ideig tart, fontos, hogy a sikeres megporzás minél gyorsabban megtörténjen.

Ebben is segítenek a vadméhek, amelyek olyan hűvös időben is képesek dolgozni, amikor a házi méhek még nem. A lényegesen lerövidülő virágzási idő növényvédelmi problémákat tud megelőzni, azonban emellett a vadméhek sokszor jobb megporzók is. Legalábbis mindenképpen jó kiegészítői a háziméheknek. Így a termésminőséget is javítani tudják. A termésminőség alatt értjük a beltartalmi értékeket, az eltarthatóságot és a külalakot egyaránt.

Bihaly Áron

MATE Ökológiai Kutatóközpont

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2021. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ragadós száj- és körömfájás: a tenyésztő szemével

2025. április 8. 10:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus terjedése hazánkban jelentős állategészségügyi téma. Az egyik legagresszívebben terjedő vírus legutóbb a '60-as '70-es években ütötte fel a fejét Magyarországon.

Márciustól nőhetnek a vágósertések árai

2025. február 25. 08:10

A malacár növekedése pedig első lépcsőben Dániában indult el, amit másnap már Németországban is követtek.

Mitől lesz szénahasuk a lovaknak?

2025. február 19. 11:10

A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.

Jó, nem jó? Egyre inkább koncentrálódik a magyarországi állattenyésztés

2025. február 15. 08:10

A gazdaságok száma tovább csökkent, valamint tovább növekedett a növénytermesztők aránya a KSH legfrissebb adatai szerint.

Beporzók Napja: mindannyian tehetünk a beporzók védelméért

2020. március 11. 06:43

Ahogyan arra a március 10-i Beporzók Napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

Mit kell tudni a hazánkban élő darázsfajokról?

2024. augusztus 16. 05:40

A minap találtunk egy tenyérnyi darázsfészket, amely kecskedarazsak otthona volt. Gondoltam, utánajárok az allergiás cikksorozat kapcsán a darazsak világának, és a darázsfészkek biztonságos eltávolításának.

Lepkék és a lepkebarát kertek

2024. június 23. 05:40

Ha valóban lepkebarát kertet szeretnénk, akkor a lepke minden életfázisához megfelelő növényzetre és itatóra lesz szükség. Nézzük sorra az alapokat a lepkék szemszögéből!

Amit a fénybogarakról tudni érdemes

2024. március 11. 05:40

A repce fénybogarai általában már igen korán, a repce szárát támadó ormányosbogarakkal csaknem egy időben előjönnek telelőhelyeikről és a színcsapdákkal már ekkor foghatók.