A kalászosok termesztése meghatározó jelentőségű Magyarországon. Termesztésük intenzív körülmények között akkor eredményes, ha a tápanyagellátásuk is az adottságokhoz igazodik.
A tápelemek közül nemcsak a makroelemeket igénylik (nitrogén, foszfor, kálium), hanem a mikroelemek kijuttatását is meghálálják: termésmennyiséggel és az ezerszemtömeg növekedésével.
A nitrogén és foszfor hiánya is megmutatkozik, azonban a gyakorlatban ez ritkább, ezért csak érintőlegesen taglaljuk. Jellemzően a nitrogénhiány esetén az állomány alacsony növésű marad. Az idősebb levelek elsárgulnak, később elhalnak. A fiatalabb levelek világosabbak. A termésmennyiség pedig alulmarad. Nem csoda, hiszen a kalászok is kisebbek.
A nitrogénpótlásnál érdemes figyelni arra, hogy ne egyoldalúan csak nitrogént juttassunk ki. Ennek legfőbb oka, hogy ha az állomány csak nitrogént kap nagy adagban, akkor fogékonyabb lesz a gombás betegségekre. Érdemes mellé ESTA Kieseritet kijuttatni, aminek a hatóanyagai (kén és magnézium) nem párolognak el, sőt, a benne lévő kén javítja a jobb nitrogénhasznosulást.
Foszforhiány esetén gyengébb gyökérzet fejlődik, mely a legszembetűnőbben a tömörödött talajokon mutatkozik. Az állomány is alacsonyabb marad, és a növények szára is vékonyabb. Az alsóbb levelek kékes-zöld vagy violás színűvé válnak.
A kálium szerepe vitathatatlan abban, hogy a káliummal jól ellátott állományok fagyállósága és szárszilárdsága jobb, mert a kálium megerősíti a sejtfalakat. Emellett a kálium segít a fotoszintézis során a levelekben megtermelt asszimiláták elszállításában. A szállítás pedig a gyökerekbe és a magvakba irányul. Végeredményben pedig a termés növekedését segíti elő.
A káliumhiány tünetei egyértelműen látszanak, elsősorban az idősebb levelek széle kezd sárgulni, később az egész levél elsárgul és el is halhat. A fotoszintézis végül zavart szenved, és radikális szabadgyökök keletkeznek, amelyek tulajdonképpen méreganyagok a növény számára. Végül ezek okozzák a szövetek elpusztulását.
A magnézium a központi eleme a klorofillnak, ami a levél zöld színét adja, és amely a fotoszintézis színtere. Magnéziumhiányban a növény arra is képes, hogy lebontsa a saját klorofillját, csak hogy magnéziumhoz jusson. Ennek látható jele a levelek sárgulása.
A végeredmény szomorú, mert a fotoszintézis nem tud zavartalanul végbe menni és a növekedés lelassul, megáll, kevesebb asszimilálta termelődik, nem lesz, ami elszállítódjon a gyökérzetbe és a magvakba, és így a termés is kisebb lesz.
A magnéziumhiányt könnyebb észrevenni, mivel rá jellemző tünete van: úgy sárgul a levél, hogy csak a levél erek közti részek sárgulnak, ill. halnak el.
Dr. Zsom Eszter okl. agrármérnök
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2021. szeptemberi számában olvasható.