A mezei pocok (Microtus arvalis) hazánk leggyakoribb olyan rágcsálója, amely nem az ember által használt és épített környezetben él és károsít, mint pl. a házi egér (Mus musculus), vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus).
Mivel földalatti üregrendszerben él családostól, így erősen kedveli azokat a területeket, ahol a talajművelés nem túl gyakori. Így az ültetvények, csemetekertek, évelő pillangósok, valamint a művelt területeket körbevevő ruderáliás területek, mezsgyék, árokpartok területén gyakran lehet vele találkozni.
Ez a rágcsáló kedveli az őszi káposztarepcét is, mivel általában már korán megtörténik annak talajelőkészítése. A növény már a méreteinél fogva is hatékony védelmet nyújthat a pockokra leselkedő szárnyas ragadozók ellen.
A jelenlegi helyzet
A mezeipocok-populáció mérete az idei év tavaszán összességében némileg kisebb, mint az elmúlt év első hónapjaiban. Ennek részben az lehet az oka, hogy 2024 tavaszán a megelőző év kevésbé aszályos jellege több táplálékot biztosított a populáció felszaporodásához, amely a szárazabb tél folyamán kevésbé pusztult.
Az elmúlt év aszályos jellege miatt a pocokpopulációk által hasznosítható biomassza mennyisége kisebb volt, amely megmutatkozott az állomány őszi egyedszámában. A nem túl csapadékos, de gyakorlatilag folyamatosan nedves környezetet biztosító tél ugyanakkor nem igazán kedvezett ezeknek a rágcsálóknak.
Mindamellett a preferált területeken, köztük az őszi káposztarepce állományaiban is helyenként jelentős méretű pocokállományok vannak még most is, amelyek károsítása eléggé szembeötlő.
A mezei rágcsálók népességét már csak a védekezés indokoltsága miatt is érdemes felvételezni. Ezt elméletileg 100 m2 alapterületen az összes járat betaposásával, majd 1 nap múlva a kibontott járatok leszámlálásával lehet elvégezni.
Ez meglehetősen időigényes folyamat. Gyakorlottabb gazdálkodók ugyanakkor a pocokjáratok környezetéből is egyértelműen meg tudják határozni, hogy az adott járatnak van-e „lakója”.
A mezei pocok nagyon gondos házigazda, így a használt járatot folyamatosan takarítja. A frissen kihordott föld egyértelmű bizonyítéka valamilyen rágcsáló jelenlétének. Ha viszont zúzmara, pókháló vagy élő növény van a járatban, ott biztos, hogy gazdátlan járatról van szó.
A mezei pocok eléggé társaságkedvelő lény, így a kolonizált táblákon kisebb-nagyobb gócokban helyezkednek el a járatai. Ezt szoktuk „pocokvárnak” nevezni. A pocokvárak területén a rengeteg rágcsáló folyamatos tevékenysége miatt egy idő után súlyosan károsodik, majd kipusztul a növényzet.
Az idei év enyhébb rágcsálónyomását jól jelzi, hogy sok repcetáblán, bár látszanak a pocokvárak, de az állomány (még) nem pusztult ki. Az ilyen állományokban, ha látunk is üres, növényzettől mentes foltokat, ott a növényzet hiánya más okra vezethető vissza, nem a pockok jelenlétére.
Viszont, ha olyan foltot látunk, ahol a repce sárgásabb levélnyelei látszanak csak (mivel a rágcsálók elfogyasztották a sötétzöld színű levéllemezt), ott bizton számíthatunk a rágcsálók jelenlétére. Ezt igazság szerint drón használatával igen könnyen és főleg nagyon gyorsan, hatékonyan fel lehet deríteni.
A mezei rágcsálók jelenlétére utalhat az is, ha a velük potenciálisan táplálkozó madarak (gémek, kócsagok, sirályok, varjak) egy csoportban gyűlnek össze egy táblán. Ha ilyesmit látunk, akkor mindenképpen érdemes gondosan felmérni a kártevők populációjának méretét.
Ha ez az érték (több mintatér átlagában) meghaladja a 2 lakott járat/100 m2 egyedsűrűséget, akkor érdemes valamilyen módon védekezni. A vegetációs időszak előtt a legkisebb a populáció egyedszáma, de a nemsokára beinduló szaporodás révén az igen gyorsan emelkedésnek indulhat.
Védekezési lehetőségek
A mezei rágcsálók ellen a létező legolcsóbb védekezési módszer a hasznos ragadozók, elsősorban a különféle ragadozó madarak tevékenységének segítése. Ezt leginkább néhány, legalább embermagasságú T-fa leütésével érhetjük el, amelyet célszerű a fertőzött területek közelében elhelyezni.
Ezeken az ülőalkalmatosságokon nappal a vércsék és az ölyvek, éjjel pedig a különféle baglyok fognak lesben ülni és aprítani a pockok népességét. Ha már nappal nem látunk ott madarakat strázsálni, akkor valószínű, hogy ott már nincs annyi pocok (esetleg egy sem), amennyi jól tudná lakatni a szárnyas segítőket. Ekkor a T-fát át lehet helyezni.
Ha a növényvédő szeres védekezés mellett döntünk, akkor lehetőségünk van elméletileg II. forgalmi kategóriájú, cinkfoszfid hatóanyagú mérgezett csalétkeket is használni.
Ezek viszont a jelenlegi, erősen nedves körülmények között nem tudnak igazán hatékonyan működni, mivel a sok nedvesség hatására a tényleges mérgezést okozó foszforhidrogén gáz még az előtt felszabadul és elillan, mielőtt a rágcsáló elfogyasztotta volna a csalétket.
Ebben az esetben a véralvadásgátló készítmények használata ajánlott, amelyek (Rodent Stop, Pocok Tox Max) csak szükséghelyzeti engedély birtokában, a területileg illetékes kormányhivatal engedélyével használhatóak fel. A hozzá való kérelemhez viszont szükség lesz a fertőzöttség pontos felmérésére.
Felmérni a fertőzöttséget
Mivel a mezei pockok eloszlása nagyon heterogén is lehet, így mindenképpen minél több mintatéren kell felmérni a rágcsálók létszámát. Bár az egyes mintaterek kijelölése teljesen a gazdálkodókra van bízva, nem célszerű a mintatereket „ráhelyezni” a pocokvárakra.
Gondoljunk arra is, hogy a hatóság ennek alapján adja meg az engedélyt és lehet, hogy annyit szerzünk be a pocokpusztító szerekből, hogy azt szinte képtelenek leszünk kijuttatni! Viszont szinte az utolsó szemig el kell vele számolni, ráadásul ezt a növényvédelmi hatóság ellenőrzi is.
Bár a klórfacinon hatóanyagú antikoagulánsok esetében a szekunder mérgezések (elhullott rágcsálót elfogyasztó ragadozók mérgeződése) veszélye eléggé kicsi, ennek ellenére gondoskodni kell a vadállomány védelméről! A kezelések idejére még a T-fákat is el kell távolítani a területről!
Nem árt tudni, hogy az őszi káposztarepce kezelése során ezek a készítmények némileg kisebb mortalitást okoznak, mint más kultúrában. A véralvadásgátló készítmények legtöbbje esetén a K1-vitamin hatásos ellenszere az alvadási folyamat blokkolásának és ezek a növények tartalmazzák ezt az anyagot. Kellően pontos dozírozással ugyanakkor kielégítő eredményt érhetünk el még a repcében is.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.