Egy amerikai agronómus adott tanácsokat a gazdáknak, milyen módszerekkel deríthetik ki a hiányos állomány okait.
Azt gondolnánk, hogy a hozamtérképezés nagy segítséget adhat a foltos kelés okainak feltárásában, ez azonban téves elképzelés. Ugyan az kiderül belőle, hogy mely területeken lett kisebb a terméshozam, de éppen a betakarítást követő talajművelés fedheti el a bizonyítékokat.
Ha viszont az adott területet nem művelték meg a betakarítás után, érdemes a tél folyamán kimenni és alaposan körülnézni. Ha a kérdéses szántóföldön nem végeztek talajművelést, akkor egy téli látogatás még mindig segíthet nyomokat vagy válaszokat találni.
Minden adatot fel kell jegyezni!
Fontos feladat az állományszámlálás és a vetésnormával való összehasonlítás. Ezt közvetlenül a kukorica kelése után kell elvégezni. Minden egyes hibridet és területet, valamint ha a területen belül változik a talajtípus, ott is alaposan körül kell nézni. Ezeket az adatokat fel kell jegyezni és meg kell őrizni a különféle vizsgálatokhoz. A kelés után így kiderül, hogy mi az oka annak, ha nem keltek ki a növények. Ez lehet a vetőgép hibája, ültetési körülmények, (talajlakó) rovarkártevők, betegségek.
Ha már tudjuk, mi a probléma, tervet készíthetünk a kezelésére
Ha a magágyhoz kapcsolódó problémáról van szó, lehet, hogy a vízelvezetést kell megoldani. Ha rovarkártevőkkel vagy betegségekkel van dolgunk, akkor első lépésben, ha van alkalmas növényvédő szer, csávázni kell a vetőmagot.
A szakember szerint volt példa rá, hogy kétféle hibrid vetésénél az egyik bizonyos helyeken hiányosan kelt, míg a másikkal nem volt gond. Kiderült, hogy a rosszul kelő vetőmag nem volt megfelelően kezelve csávázószerrel, és a drótféreg tette tönkre a kukoricát. Az az évi termésen ez már nem segített, de tanulságul szolgált a jövőre nézve.
Betakarítás előtti szemle
Az agronómusnak még egy ötlete van, már az idei aratási szezonra. A 2025-ös betakarítás előtt azt tanácsolja, hogy az aratógépek kezelőit képezzék ki arra, hogy a munkájuk közben figyeljenek az agronómiai problémákra. Fel kell hívni rá a figyelmüket, hogy álljanak meg, amikor úgy látják, baj van az állománnyal, segítsenek az adatgyűjtésben még akkor, amikor a növény még lábon van. A tényleges állomány- és csőszámlálás, valamint fényképek készítése is segíthet a probléma felderítésében.
Fotó: Pixabay
