Bár hihetetlennek tűnik, nem árt tudni, hogy a nemzetközi növénykereskedelem bizony komoly kockázatokat rejt magában.
Megesik ugyanis, hogy a külföldről származó növényekkel olyan kártevőket hurcolnak be az országba, amely aztán a hazai növényeket vagy hasznos rovarokat fenyegeti. Így például egy húsevő laposféreg komoly károkat okozhat a helyi giliszta-populációknak, a ragadozóknak és a termőföldnek egyaránt.
Rendkívül népszerűek a Dél-Amerikából és Ausztráliából származó különleges küllemű és színű egzotikus növények, például a kaktuszok, az eukaliptuszfélék és a különféle pálmafajták. Az ilyen növények exportja azonban invazív fajok behurcolásával járhat, amelyek nem őshonosak az adott térségben. Példának okáért ilyenek az egzotikus pókok vagy a Japán cserebogár (Popillia japonica), amely a növények gyökereit támadja meg, és addig károsítja, amíg a növény elpusztul.
A legújabb veszélyt ezúttal azonban a húsevő laposféreg (Platyhelminthes) okozza, ami az elmúlt időszakban terjedni kezdett a behurcolt növényekkel és úgy elszaporodott, hogy most már komoly veszélyt jelent a talaj egészségére. Ráadásul teljesen elnyomja és kiszorítja az élőhelyükről az itt élő földigilisztákat.
A felmelegedés segíti a laposféreg terjeszkedését
A laposférgek felnagyítva egy picit mintha a piócákra hasonlítanának, de ha jobban szemügyre vesszük őket, látszik a (nem csak méretbeli) különbség. Ezeket a férgeket a nyálkás testükről, fekete csíkjaikról és a kalapács alakú fejükről lehet felismerni.
A meleget kedvelik, így az időjárás kedvez a terjeszkedésüknek. Németországban 2022-ig csak három fajt regisztráltak, ám ez a szám mára tíz fölé emelkedett.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ezek a férgek nem növényi hulladékokkal vagy mikroorganizmusokkal táplálkoznak – mint más talajlakó férgek – hanem főként gilisztákkal, csigákkal és ászkarákokkal.
Ez pedig hosszú távon súlyos károkat okoz a talaj termékenységében, és a földigiliszták tömeges kipusztulása súlyos hatással lehet az ökoszisztémára.
Ezek a férgek mindemellett mérgező nyálkát választanak ki a bőrükön, így védve magukat a ragadozók támadásától.
Bernhard Ruthensteiner zoológus szerint ezek a laposférgek nem valószínű, hogy komolyabb problémához vezetnének. Mivel a regisztrált példányok csak kertészetekben fordultak elő, nem pedig mezőgazdasági földeken vagy kiskertekben. Ebből pedig arra következtetett, hogy az elszigetelt esetek nem járnak jövőbeni veszélyhelyzettel.
A tudós azt is elmondta, hogy bár mérgező nyákot termelnek, ezek a férgek az emlősökre vagy a háziállatokra nem jelentenek veszélyt. Ugyanakkor, ha ilyesmit látunk egy növényen és felismerjük, hogy nem egy szokványos fajról van szó, célszerű értesíteni a hatóságokat.
Mit tehetünk a laposféreg ellen?
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a közeljövőben egzotikus növényt vásárolunk, érdemes még a boltban alaposan átvizsgálni, hogy ne hurcoljunk az otthonunkba az új növényekkel együtt idegen kártevőket.
