A méhek világnapját minden évben május 20-án ünnepeljük. Az ENSZ 2017 decemberében jelölte ki ezt a napot a szlovén kezdeményezésre, Anton Janša, az európai méhészet úttörője születésnapjára emlékezve.
Az első világnapot 2018-ban tartották meg, azóta világszerte számos rendezvény és kampány hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók jelentőségére.
A beporzók szerepe az ökoszisztémában
A méhek nemcsak mézet termelnek, hanem kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában is. Az Európai Bizottság adatai szerint a mézelő méhek felelősek az európai termények 80%-ának és a vadon élő növények beporzásáért. A beporzás révén javul a termés minősége és mennyisége, ami közvetlen hatással van az élelmiszerbiztonságra és a biodiverzitásra.
Emellett más beporzók – például poszméhek, lepkék, zengőlegyek és egyes madárfajok – is fontos szerepet játszanak a beporzásban. A méhek azonban gazdaságilag kiemelt jelentőségűek, mivel könnyen tarthatók és nagy mennyiségű növényfajt képesek beporozni. Egyes tanulmányok szerint a globális mezőgazdasági termelés értékének több mint 30%-a közvetve a beporzóknak köszönhető.
A méhek veszélyeztetettsége
Az elmúlt évtizedekben a méhek száma drasztikusan csökkent világszerte. Ennek fő okai közé tartozik:
- az élőhelyek eltűnése,
- az intenzív mezőgazdasági művelés,
- a monokultúrás termelés,
- a növényvédő szerek, különösen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek használata,
- a kórokozók és paraziták, különösen a Varroa destructor atka terjedése,
- a klímaváltozás, amely befolyásolja a növények virágzási idejét, ezzel csökkentve a nektárforrásokat.
A méhpusztulás mértéke aggasztó: az Európai Unió egyes tagállamaiban a téli veszteség elérheti a 20–30%-ot is. Magyarországon az utóbbi években különösen aszályos nyarak és növényvédőszer-használat következtében a méhállomány csökkenéséről számolt be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.
Mit tehetünk a méhek védelméért?
- Méhbarát kertek kialakítása: Ültessünk olyan virágos növényeket, amelyek folyamatosan nyílnak a szezon során (például kakukkfű, levendula, sarkantyúka, bíbor here). Fontos a vegyes virágzású növényzet, hogy a méhek ne csak rövid ideig találjanak táplálékot.
- Peszticidek kerülése: Használjunk természetes szereket (például neem olajat vagy rovarriasztó növényeket). A permetezést végezzük a késő esti órákban, amikor a méhek már visszahúzódtak a kaptárba.
- Beporzóbarát mezőgazdaság támogatása: Az agroökológiai módszerek és a vetésforgó alkalmazása elősegíti a beporzók túlélését. Fontos a virágzó sávok kialakítása is a szántóföldek szélén.
- Helyi méhészek támogatása: Vásároljunk helyben termelt mézet, propoliszt, méhviaszt. Ez nemcsak gazdaságilag segíti a méhészeket, de fenntarthatóbb is, mint az import termékek.
- Tudatosság növelése: Oktatási programok, ismeretterjesztő kiadványok, méhészeti bemutatók szervezése gyerekek és felnőttek számára. A méhek megismerése erősíti a természet iránti tiszteletet.
Magyarországi kezdeményezések
Magyarországon április 30-án ünnepeljük a Méhek Napját, amelyet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezett 1994-ben. Ezen a napon országszerte iskolai és civil programokat szerveznek, például méhészeti bemutatókat, mézkóstolókat, kaptárnyitogatásokat.

A hazai méhésztársadalom aktívan részt vesz az oktatásban: több kezdeményezés is indult az iskolai méhészetek létrehozására. A „Mézes Reggeli” kampány célja például, hogy a gyermekek megismerkedjenek a hazai mézzel, valamint az egészséges táplálkozás alapjaival.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nébih rendszeresen szervez figyelemfelkeltő akciókat a beporzók védelmében. Az Európai Unió 2023-ban új stratégiát dolgozott ki a beporzók védelmére, amely a növényvédőszer-használat visszaszorítására és a természetes élőhelyek növelésére fókuszál.
Képek: Pixabay