Drónos vetés aratás előtt: időt spórol, de nem kockázatmentes

A vetés az aratás előtti napokban történik: a drónról kiszórt magvak az álló gabona alá kerülnek, ahol a szalmatakaró segíti a csírázást azáltal, hogy csökkenti a párolgást. A hosszabb vegetációs idő és a talajfedettség hozzájárulhat a gyomelnyomás és az erózió mérsékléséhez és a talajélet javításához.

Bizonytalan kelés: a legnagyobb kockázat

A magok nem kerülnek be a talajba, csupán a felszínre szóródnak, így a csírázásuk a csapadéktól és a talaj szerkezetétől függ. Különösen tömörödött vagy túl száraz felszín esetén a kelés foltos lehet. Ha az aratás utáni időszakban nem érkezik egyenletes csapadék, a takarónövények nehezen indulnak meg, ez pedig visszaveti a technológia hatékonyságát.

Kártevők és lebomlási problémák

A forgatás nélküli vetés kedvezhet a kártevők, például csigák és rágcsálók megmaradásának, mivel ezek az élőlények zavartalanul túlélnek az álló tarlóban és a szalmatakaróban. A szalma lebomlása ráadásul lassabb lehet, ami gondot okozhat. Az árvakelés tovább rontja a kezdeti fejlődést.

Vetési időzítés és fajválasztás

A drónos vetést leginkább az aratást megelőző 7-10 napra időzítik. Túl korán vetve a palánták megsérülhetnek a kombájn alatt, túl későn pedig már nem indulnak meg megfelelően. Érdemes gyors csírázású fajokat választani, mint például olajretek vagy fehér mustár, amelyek jól viselik a kezdeti versenyhelyzetet és gyorsan árnyékolják a talajt.

Nem csodaszer, hanem lehetőség

A drónos vetés nem mindenhol működik egyformán jól. Az eredményesség kulcsa a megfelelő fajválasztás, a vetés pontos időzítése és a helyi adottságok ismerete. Kisparcellás kipróbálás, előzetes talajvizsgálat és precíz utókövetés mellett azonban jó kiegészítője lehet a fenntartható növénytermesztési stratégiáknak.

(Forrás: Zwischenfrucht mit Drohne vor der Ernte säen: Das ist der größte Nachteil | agrarheute.com)

^{Képek: Pixabay.}