Az átlagosnál valamivel hűvösebb, mérsékelten csapadékos időjárás a kertészeti kultúrák károsítóinak lassú felszaporodását alapozta meg augusztus első dekádjában. Mint tapasztaljuk, az ország csapadékellátottsága nagy változatosságot mutat területenként. Így míg a száraz alföldi régióban inkább a kártevők elleni védelemre kell figyelni, addig a csapadékosabb, párás területeken a kórokozók alattomos fertőzése, új tünetek megjelenése állíthat feladat elé bennünket.
Az elmúlt időszakra is jellemző volt az éjszakai hőmérsékletek nagyobb arányú csökkenése, így több nap is lehetett mérni 12-14 °C-os minimumokat, szemben a nappali 28-31 °C-os maximum hőmérsékletekkel. A nagy napi hőingadozás többórás levélnedvesség-borítottságot és párás mikroklímát (>75% relatív páratartalom) biztosított a kórokozók számára, melyek újra erőre kaptak, és sokszor újabb tünetekkel hívták fel magukra a figyelmet.
Almatermésűek: varasodás, monília és molyok
Almatermésűekben a kártevők kitartó jelenléte mellett a kórokozók lassú terjedése indult el. A meleg, párás, de inkább csapadékmentes körülményeket kedvelő lisztharmat terjedése megállt, ezzel szemben a varasodás újabb levéltünetei váltak láthatóvá. A kezdeti tüneteken a konídiumok megjelenésének valószínűsége csökken, mivel a következő napokra intenzív felmelegedést jósolnak. Az idősödő növényrészek fertőződésére az idő előrehaladtával arányosan kisebb az esély. A gyümölcs esetében leginkább a viaszréteg kialakulása szab gátat, míg a korosabb levelek fertőződéséhez tartósan magas páratartalom (~90%) és hosszú ideig tartó levélnedvesség szükséges.

Az érő vagy érőfélben lévő gyümölcsökön, különösen a sebzéseken, sérüléseken alakulhat ki jelentős mértékű, visszafordíthatatlan moníliás gyümölcsrothadás. A betegség elleni megelőző védelem javasolt, amely egyben az egyéb tárolási betegségek (pl. alternária, glöosporium, botrítisz) ellen is védhet.
Az almamoly rajzása továbbra is folyamatos, bár az utóbbi napokban az egyedszám a legtöbb ültetvényben mérséklődött. Az almalevél-aknázómoly rajzása is tart, de egy hét alatt szinte felére csökkent az egyedszám. Az almalevél-törpemoly és az almalevél-sátorosmoly előfordulása gyakran helyi szintű, és a populáció nagysága itt is visszaesést mutat. Az alföldi gyümölcsösökben a piros-gyümölcsfa takácsatka felszaporodása és kártétele folytatódott. A kártevő ellenőrzése mindenütt célszerű, mivel a téli tojások lerakása előtt még hatékonyan gyéríthető a népesség.
Csonthéjasok és dió: fokozott figyelem a betakarításkor
A kajszi, őszibarack, szilva érése és betakarítása folyamatos, de több gyümölcsösben már a vége felé járnak a munkák. A moníliás gyümölcsrothadás ezeknél a gyümölcsfajoknál is fokozott veszélyt jelent, különösen rovarkártétel mellett. Idén nagy az esély, hiszen a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása még mindig intenzív, és egy-egy ültetvényben tömeges.
A betakarítás utáni ültetvények szemléje időszerű, mert cseresznyén, meggyen és szilván a sztigminás levéllyukacsosodás, valamint meggyen a blumeriellás levélfoltosság újabb tünetei jelentek meg. A levélsárgulás és lombhullás különösen házikertben erősödött.

Dióban a nyugati dióburok-fúrólégy egyedszáma a napokban többszörösére nőtt. Fertőzöttebb területeken akár 30-40 db légy is fogható 24 óra alatt, ezért intenzív védelem javasolt. A készítmény kiválasztásakor figyeljünk a fajta érési idejére és az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre.
Szőlő: peronoszpóra, lisztharmat és kabócaveszély
Szőlőben a párás, mérsékelten esős idő újabb peronoszpóra „olajfoltokat” eredményezett a fiatal hajtásokon és leveleken. A lisztharmat idén főként a fürtökön volt gyakori, de most már lassan a lombozaton is terjed.
A botrítisz-fertőzés veszélye nő az érés előrehaladtával, de a száraz, meleg idő várhatóan mérsékli ezt. A madarak kártétele a korai fajták érésével fokozódik, ezért madárháló használata ajánlott.
Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása folyamatos, egyes területeken tömeges. A csapdázás segíti a jelenlét nyomon követését. A kabóca elleni védekezés rovarölőszeres kezeléssel és a tünetes tőkék azonnali eltávolításával a leghatékonyabb.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.