Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy legalább kétszáz gazda mutatott érdeklődést február 6-án, a Bólyban rendezett szakmai konferencián. És ez nem is az egyetlen ilyen teltházas rendezvény szójaügyben.
A vendégeket Ádám János vezérigazgató köszöntötte. Tájékoztatást adott a Bonafarm cégcsoport tevékenységéről, fejlesztési elképzeléseikről, amelynek meghatározó eleme a szójatermesztés növelése.
A cégcsoport alapvetően érdekelt a minőségi élelmiszertermelésben, amelynek az alapanyagát saját termelésben állítják elő. Ehhez az állatlétszámot meg kell növelni, ami maga után vonja a takarmányigény kielégítésére – többek között a környező szójatermesztésben érdekelt gazdaságok integrációját – a szükséges takarmányalap biztosítását.
Kiemelte, hogy GMO-mentes élelmiszertermékeket bocsátanak ki, ami a GMO-mentes takarmányokra, így a szójára is természetszerűleg vonatkozik. Bóly tisztességes árat kínál az ilyen szójáért, mivel a világpiac a GMO-mentes élelmiszereket ártöbblettel preferálja.
*
Ezt követően néhány szakmai előadás következett, amelyekről a közeljövőben megjelenő Olajnövény- és szójatermesztőknek szóló Agrofórum Extra különszámunkban adunk részletes tájékoztatást.
A szójaintegrációt hivatalosan Tímár András, a Bonafarm Mezőgazdaság vetőmag-ágazat igazgatója harangozta be.
Bóly szerződéses rendszerben kívánja működtetni az integrációt. Ennek néhány részlete:
- vetőmag kihelyezés kedvezményes áron,
- termesztéstechnológiai ajánlás,
- korszerű növényvédelmi technológia,
- folyamatos szaktanácsadás,
- minőséghez kötött, méltányos felvásárlási ár.
Mindez a termelés biztonságát szolgálja.
Az ágazatigazgató néhány számmal bemutatta, hogy érdemes szóját termeszteni, hiszen a jelenlegi támogatási rendszer mellett és persze megfelelő termésátlag esetén a szójatermesztés egyértelműen jövedelmező.
A szójatermesztés kalkulált költsége: 247 ezer Ft/ha. Baranya megyében az elmúlt – nem kimondottan szójás évben – a termésátlag 2,94 t/ha volt. A kedvező felvásárlási ár (112,9 ezer Ft/t) azt eredményezte, hogy hektáronként – a kerekítéseket figyelembe véve – 86,5 ezer Ft nyereség képződött a szóján.
Ez az eredmény bérleti díjak és támogatások nélkül értendő. Az előadó arra nem tért ki, hogy a bérleti díjat és a támogatásokat számszerűsítse, hogy alakulhatna az eredmény.
Mi néhány ismert adat birtokában megkíséreljük. A bérleti díjak manapság már elérik a 60 ezer Ft-ot hektáronként.
A támogatások közül a földalapú szintén hasonló nagyságrendű. A szója termelési támogatása 54 ezer Ft volt hektáronként 2017-ben. (A zöldítést nem vettük figyelembe, az ismert okok miatt.)
A bérleti díj és a földalapú támogatás „kiütik” egymást, viszont a szója termelési támogatása hozzáadódik a nyereséghez, így hektáronként – az előző évi termésszint esetét feltételezve – 140 ezer Ft/ha.
– Ugye, hogy nem is olyan rossz a szójatermesztés?! – mondta Tímár András, majd hozzátette: az előző évben – a helyi felmérések szerint – a kukorica 65,5 ezer Ft, a búza 79,9 ezer Ft nyereséget termelt hektáronként, ami jóval alatta maradt a szójáénak.
*
A szerződések készen vannak, várjuk a gazdákat – zárta a programot dr. Balikó Sándor a rendezvény moderátora, aki a tőle megszokott rutinnal vezette és tartotta mederben a színvonalas rendezvényt.
VIDEÓAJÁNLÓ: