Növénytermesztés
Növénytermesztés

„A szója jövedelmező, a zöldítést megoldjuk máshogyan” – Gazdálkodókat kérdeztünk a Karintia rendezvényén

„A szója jövedelmező, a zöldítést megoldjuk máshogyan” – Gazdálkodókat kérdeztünk a Karintia rendezvényén

Agrofórum Online

December elején vette kezdetét a már megszokottnak mondható Karintia Szója Roadshow rendezvénysorozat, amely egészen január közepéig tartott. A rangos országjárás sárvári helyszínén az Agrofórum is jelen volt, ahol gazdálkodókkal beszélgettünk a szójatermesztés jövőjéről.

Az előadások egyik központi témája ugyanis nem meglepő módon a támogatások változása volt, amely nagymértékben érinti a fehérjenövényt is. Azt ugyanis a zöldítés részeként 2018-tól csak vegyszermentesen lehet termeszteni. A helyszínen megkérdezett termelők egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a nyugati országrészben jövedelmező a szója termesztése, tehát nem kerül ki a vetésforgóból, a bevett technológián viszont jellemzően nem kívánnak változtatni, a zöldítést más módon oldják meg.

 

Tamási Péter agrármérnök, családi gazdálkodó
Uraiújfalu – 300 hektár

Most lesz hatodik éve, hogy folyamatosan, sikeresen termesztünk szóját. Próbálkoztunk korábban is, de akkoriban nem túl eredményesen. Uraiújfalu térségében a területek nagy része nem, vagy kevésbé alkalmas szójatermesztésre. Kétféle talajtípus fordul elő nálunk. Öntéstalaj a Rábához közel, a magasabban fekvő vidékeken pedig barna erdőtalaj, de az is kavics alapon, így a vízellátottság kifejezetten rossz. Ugyanakkor még így is jövedelmező a szója, az öntéstalajokon 3 tonna, míg az erdőtalajokon 2 tonna a hektáronkénti átlagunk. A 2017-es száraz évben is megérte szójával foglalkozni.

Nem a zöldítés miatt kezdtük el termelni, hanem azért, hogy a vetésforgót felfrissítsük. Az ugyanis oly mértékben beszűkült, hogy igazából már csak vetésváltásokról lehet beszélni. Ebbe pedig nagyszerűen illeszkedik a szója.

Ami a zöldítés szabályainak változását illeti, a szójatermesztésünket nem befolyásolja, hiszen mint említettem, nem ez volt a szempont, jövőre is hasonló mértékben fogjuk előállítani. A zöldítést majd megoldjuk másodvetésben, amit eleve fontosnak tartunk, hiszen a terveink között szerepel, hogy a jövőben biogazdálkodást valósítsunk meg területeinken.

A fajtákat illetően számunkra a tenyészidő hosszúsága a legfontosabb szempont, a rövidebbeket részesítjük előnyben. Területeinken legnagyobb arányban a Karintia Kft. Sigalia 00 éréscsoportba tartozó univerzális fajtáját termesztjük, ami évek óta képes kiválóan alkalmazkodni az eltérő időjárási körülményekhez. Próbáltam mást is, de biztonsággal ezt a fajtát és ezt a tenyészidőt javasolhatjuk.

Marlovics Norbert családi gazdálkodó
Szombathely – 200 ha

2003 óta foglalkozunk szójával. Akkor még csak 2,2-2,4 tonnás hektáronkénti átlagot tudtunk elérni, azóta viszont már bőven 3 tonna felett takarítjuk be. Ehhez persze sok tanulás és kísérletezés kellett. Mindenkit bátorítok a szójatermesztésre azokban a régiókban, ahol a talaj és a klíma megfelelő. Homoktalajokra nem javaslom, vályogos, agyagos területekre, csernozjom talajokra viszont kifejezetten, de közepes minőségű területeken is jövedelmezően termeszthető. Ami fontos a szója esetében, hogy virágzás idején szüksége van a vízre, az akkor lehulló csapadék nagyban elősegíti a megfelelő hüvelyképződést.

A zöldítés szabályainak változása ellenére a területeinken mindenképpen marad a szója, nem vesszük ki a vetésszerkezetből. Optimistán látjuk ennek a fehérjenövénynek a jövőjét, főleg, hogy a hazai termesztéssel csökkenthető az importfüggőségünk. Ehhez persze szükség van arra, hogy az általunk megtermelt, nem génmódosított szóját a piac megfelelően árazza be, a feldolgozást lehetőleg itthon oldjuk meg, és ez nyomon követhető legyen. A külföldit egyelőre nem tudjuk teljesen kiváltani, de hosszútávon háttérbe szoríthatjuk. Ehhez azonban kell a piaci szereplők és a kormányzat teljes összefogása.

Visszatérve a zöldítésre, kísérletezünk vegyszermentes szójatermesztéssel, méghozzá kamerás sorközműveléssel. Elérhető kiváló termés ilyen módon is, ám ennek alapfeltétele, hogy a terület ne legyen gyomokkal fertőzött. A szója vetésterületünk túlnyomó részén viszont a hagyományos technológiát alkalmazzuk, nem tesszük bele a zöldítésbe, azt megoldjuk máshogyan.

Úgy látjuk, hogy a térségben a Karintia Kft. Sigalia és az azonos tenyészidejű Sinara fajtáival jó eredményeket lehet elérni. Ezek évről évre kitűnően szerepelnek, a 3 tonna feletti termésátlag mindig biztosított, de előfordulnak 4 tonnás eredmények is.

Pungor István gazdálkodó
Szombathely – 250 hektár

Szóját 3 éve kezdtünk el termeszteni, az elején kisebb sikerrel, majd folyamatosan egyre jobb eredményekkel. Kezdetben nem a Karintia Kft. fajtáit használtuk, éppen ezért biztos vagyok abban, hogy a tanulás mellett a fajtaváltás is segített a jobb termésátlagok elérésében.

Amikor az első évünk gyengébb lett a vártnál, érdeklődtem a gazdatársaknál, és az derült ki, hogy sokan a Karintia Kft. Sigalia fajtáját termesztik jó eredményekkel. Éppen ezért mi is kipróbáltuk, és nem bántuk meg, mert rögtön az első évben 4 tonnás termésünk lett.

A szabályok változása végül nem érinti a szóját a gazdaságunkban, ugyanakkora területen fogjuk vetni, mint korábban, kivesszük a zöldítésből. Sokat gondolkodtunk ezen, de egy nagyon jövedelmező növény, tehát nem hagyjuk el.

Repce vetőmagpiaci áttekintés a 2019 őszi vetés előtt

2019. június 15. 16:58

A Kleffmann és Partner Kft. is szeretne tiszta vizet önteni abba a bizonyos pohárba.

Problémás évkezdet a mezőgazdaságban: reped a cseresznye, alig lesz meggy

2019. június 7. 09:28

A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.

Tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

2019. június 6. 13:01

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztesvirágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.

A klíma hatása a hibridválasztásra

2019. május 31. 13:00

2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű repcehibridekkel.

Terménypiac: a kínálat szűkösnek tűnik mégis csökkentek a jegyzések

2018. szeptember 24. 15:16

Egyre jobban haladunk az őszi betakarítással, tisztul a kép, mégis fordítottan alakulnak az árak, mint azt korábban várható volt.

Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép – március

2018. március 26. 09:13

A hosszú távú hatások ismeretében előre, könnyebben fel lehet készülni a világpiac várható alakulására.

Már csak a cukorrépa betakarítása maradt

2018. november 9. 07:47

A cukorrépa kivételével befejeződött az őszi szántóföldi növények betakarítása, kukorica, napraforgó és szója termésekből megfelelő árualap áll rendelkezésre, biztonságos az ország ellátása, és jelentős mennyiség marad exportra is.

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

2019. március 25. 08:47

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.