Helyben megtermelhető, környezetbarát, és nincs íze: húspótlók slágerösszetevője lehet az ízetlen borsó.
Tudósok az Egyesült Királyságban 30 évvel ezelőtt fedezték fel a borsó ízét adó gént, és olyan borsót hoztak létre, amelyből ez az íz hiányzik. Nem, ez nem egy újabb ravasz ötlet, hogy rávegyék a gyerekeket a zöldségevésre. A világ megváltozott. Az emberek egészségi és környezetbarát szempontokat követve egyre inkább növényi eredetű fehérjékkel helyettesítenék az állati fehérjéket az étrendjükben.
Az Innovate UK, az angol kormány innovációs ügynöksége szerint az Egyesült Királyság évente négymillió tonna szóját importál élelmiszer és állati takarmány céljára, ebből félmillió tonnát vegán és vegetáriánus élelmiszerekhez.
Ennek a mennyiségnek a nagy része Dél-Amerikából származik, ahol nagyrészt GM termékeket állítanak elő, ráadásul a szójatermesztés összefüggésbe hozható az esőerdők pusztításával. Mivel egyre többen fordulnak a növényi alapú élelmiszerek felé, az a cél, hogy a szójaimport visszaszorítására környezetbarátabb, hazai termesztésű alternatívát tudjanak előállítani.
Lendületesen nő a kereslet a húspótlókra
A projekt egy olyan kormányzati program része, amely összekapcsolja az ipart és a kutatást, hogy új, a társadalom számára hasznos kutatásokat hozzanak létre az élelmiszer-termelés fellendítése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A borsóval kapcsolatos kutatást egy belfasti székhelyű növénynemesítő cég vezeti, amely szerint a szója fenntarthatatlan alapanyag, amit meg kell próbálni lecserélni.
Az Innovate UK adatai szerint évente 30%-kal nő a kereslet a húsalternatívák, 50%-kal a tejmentes tej és 40%-kal a sajt alternatívái iránt. Ha a gazdálkodók több borsót termesztenének, az megoldás lenne erre az igényre, a borsótermesztése ráadásul rendkívül környezetbarát. 40 ezer hektár borsó termesztésével 24 ezer tonna szén-dioxid egyenérték spórolható meg.
A növénynek ráadásul nincs szüksége nitrogénműtrágyára, amelynek előállítása energiaigényes. Sőt, nitrogént és más tápanyagokat juttat vissza a talajba, ami tovább mérsékli a műtrágyaigényt.
Könnyű volt megszabadulni a borsóíztől
A probléma csak az, hogy sokan nem szeretik a borsó ízét, amely elég hangsúlyosan érezhető a növényi alapú termékekben. Például ha valaki leszokna a húsról, nem biztos, hogy szívesen fogyasztana mondjuk borsóízű vegán hamburgert.
A kutatók még az 1990-es években jöttek rá, hogyan lehet a borsóíztől egyszer és mindenkorra megszabadulni. Rátaláltak ugyanis egy génre a borsónövényben, amely miatt a borsó leszedés után kevésbé friss ízűvé válik, majd azonosítottak egy vadon élő borsófajt Indiában, amelyben ez a gén nem működött.
A borsótermelők először örültek, hogy lehetővé vált a tartósan frissebb ízű borsó termesztése, és nemesítési programba kezdtek. Ám a 2000-es évek közepén a projektnek vége szakadt – mégpedig azért mert a „friss” borsónak egyáltalán nem volt íze.
Tavaly aztán a nemesítő cég felvette a kapcsolatot a John Innes Centre-rel, ahol annak idején az ízetlen borsót először létrehozták, hogy közösen fejlesszenek szójaalternatívát az Egyesült Királyságban. Az ízetlen borsó tökéletesen megfelelt a célnak, aminek közösen a projekt újraindult – tehát a 30 éves kutatás nem veszett kárba.
Fotó: Pixabay
