A kertészeti kultúrák számára az elmúlt napok időjárási eseményei többnyire kedvezőek voltak, a gyümölcs- és szőlő szüret kisebb megszakításokkal folytatódott. A Dunántúlon lehullott kisebb-nagyobb mennyiségű eső negatív következményei egyelőre még nem tapasztalhatók, de a megbetegedésre még érzékeny (szüret előtt álló) kultúrákban a következő napokban valószínűsíthető.
A nyugati országrésszel ellentétben az Alföldön továbbra is folytatódott a szárazság, a nappali felmelegedés szinte minden nap meghaladta a 30 oC-ot. A nyári hőmérsékletekhez a kívánatosnál alacsonyabb páratartalom társult (17-35% között), azaz a légköri aszály is folytatódott.
Moníliaveszély az almásokban
Az alma betakarítása folyamatban van, a későbbi érésű fajták azonban még károsodhatnak. A száraz, aszályos időszakok gyakran tartósan gátolták a betegségek nagyarányú felszaporodását, de ahol a termések sérültek (pl. rovarkártételek által) ott az esők után a moníliás betegség erősödése várható.
A kártevők közül még rajzik az almamoly (1-2 db imágó/csapda/hét), illetve kertenként eltérő mértékben a különböző aknázómolyok (15-30 db imágó/csapda/3 nap), de egyedszámuk mostanra minimálisra csökkent, inkább észlelési szintű.
Házi kertben a gyümölcsök hullása – az aszály és rovarkártételek miatt – nagymértékű.
Őszibarack és szilva: rothadás fenyegeti a maradékot
A nagyobb ültetvényekben az őszibarack és a szilva betakarítása is befejeződött (Alföld). Ahol még fán van a termés, a gyümölcsök moníliás rothadásának fertőzésveszélye itt is fokozódó. A molykártevők közül a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása még tart, de már jelentős az egyedszám csökkenés a csapdákban. A lehullott szilva terméseket elhagyták a lárvák telelés céljából, így gyakran a fa alól összeszedett, károsodott termésben sem találunk már hernyókat.
A cseresznye és meggy lombhullása tovább erősödött. A kórokozók közül jelentősebb blumeriellás levélfoltosság és az idei évben kevésbé meghatározó sztigminás levéllyukacsosodás is elősegíti a folyamatot, természetesen a szárazság mellett.
A dió burok repedése, érése megkezdődött, emellett a beteg vagy öntözetlen ültetvényekben a lomb sárgulása, kismértékű hullása is megfigyelhető már. A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása a legtöbb esetben már csak alacsony szinten tapasztalható, de azokban a kertekben, ahol később volt észlelhető a rajzás kezdet, a legyek száma még mindig veszélyes sűrűségű a csapdákban (120-155 db imágó/csapda/hét).
A párosodás még mindig tart és valószínűleg a tojásrakás is, azonban az érés kezdetén lévő dióban jelentős mennyiségi veszteséget és minőségi kárt már nem tud okozni a kártevő. Állományvédekezés már nem is javasolt ellene, viszont a kártételi nyomás – a késői, alacsonyabb kártétel ellenére – jövő évre egyértelműen növekedni fog, ha a lárvák megfelelően ki tudnak fejlődni a telelőre vonuláshoz, bábozódáshoz.
Szőlőben erősödő gombanyomás
Szőlőben az időjárástól függően zajlik a szüret. A csapadékosabb területeken és későn érő fajtákban számíthatunk a botrítiszes fürtrothadás nagyobb arányú fellépésére. Jelenleg a legtöbb fajtában észlelési szintű, legfeljebb gyenge mértékű a betegség károkozása, de az érés előrehaladtával ez növekedhet. Az engedélyezett kémiai készítmények élelmezés egészségügyi-egészségügyi várakozási ideje már csak korlátozottan teszi lehetővé a megelőző védekezést (14-21 nap), ellenben a rendelkezésre álló biológiai megoldások is segíthetnek a betegség korlátozásában (é.v.i: nincs korlátozás).
A csapadékos napok a peronoszpóra újabb lombfertőzését alapozták meg, amely a jelenlegi mérsékelten meleg, meleg időjárás miatt további tünetmegjelenést okozhat. A hajtásvégi fiatal leveleken erősödött a betegség fellépése. A dunántúli területeken enyhülő meleg és emelkedő páratartalom miatt a lisztharmat fertőzöttségi szintje is emelkedett a lombon. A betegség még mindig csak az érzékeny fajták levelein kezdett felszaporodni. A foltszerű lisztharmat telepek gyakran kiterjedtek, összeértek, így akár már 50-70%-os levélfelületi borítottságot is elértek. A lisztharmatos levélfelületeken a kazmotéciumok képződése még nem jellemző, ellenben a későn fertőződött másodfürtök felületén tömeges a különböző fejlettségű termőtestek jelenléte.
A tarka szőlőmoly 3. nemzedékének rajzása még több kertben észlelhető, a lepkék száma azonban alacsony. Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása szintén erőteljesen csökkenő tendenciájú, de az egyedszám ültetvényenként nagyon eltérő. Ezért a kihelyezett sárga ragacslapokkal célszerű a vektor jelenlétéről meggyőződni és szükség szerint tervezni a szüret utáni rovarölőszeres állományvédelmet.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségének terjedése folyamatos, újabb és újabb tünetek megjelenésével. A tünetes tőkéket mihamarabb távolítsuk el gyökerestől, hogy ezzel is megakadályozzuk a fitoplazma pusztítását!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A fotó a szerző felvétele.
