Az ősz megérkezése egyúttal az őszi vetésű kalászos gabonák vetésének időszaka is egyben. A frissen megjelenő, nagy tömegben elérhető, zöld biomassza tömeg természetesen felkelti sok kórokozó és kártevő érdeklődését is. Köztük egy olyan futóbogár fajét is, amely szinte csak „tévedésből” károsítja a gabonáinkat.
A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) egy olyan futóbogár (Carabidae) faj, amely bár alkatra teljesen megfelel a futóbogaraknak, de táplálkozása révén igencsak erős kivételt képez. A futóbogarakról közismert, hogy ragadozó életmódúak. Ennek megfelelően szájszervük is ehhez alakult ki.
Rágóikon nem nagyon van éles, egyenes lap, viszont több hosszú, erős kitin heggyel rendelkeznek. Ez a „szerszám” alkalmatlan arra, hogy növényi szerveket darabolhasson fel velük, viszont kiválóan megfelel a kitinvázas rovarok külső vázának roncsolására, felaprítására. Ettől függetlenül ez a kártevő – sajnos – megtalálta a módját, hogy fennmaradjon.
A gabonafutrinka életmódja
A gabonafutrinka egy viszonylag nagy testű, akár 2 cm-es, jól repülő futóbogár faj, amelynek szerencsére csak évente egy nemzedéke fejlődik ki. A kártevő lárva alakban telel át a talajban, a hideget rendkívül jól bírja. Az imágók május táján jelennek meg és a gabonák kalászainak rágcsálásával okoznak minimális kártételt. Petéiket a nyár folyamán rakják le a talajba, általában a gabona tarlók talajába.
Ehhez konzekvensen olyan talajt keresnek, amely a nyári forróság és hőség idején még nem száradt ki teljesen. A sokáig el nem munkált tarlók, a kilombosodott árvakelések tele vannak olyan helyekkel, ahol némi árnyék miatt a talaj nedvesebb, puhább, peterakás céljára alkalmasabb. Itt (pl. a talajon heverő szalmakupacok alatt) a peterakás tömeges lehet.
Kárkép és felismerés
A petékből az őszi csapadék hatására kikelő fiatal lárvák szinte azonnal elkezdik a gabona csíranövények fogyasztását. A lárvák egy függőleges járatot alakítanak ki a talajban és nap közben végig ebben tartózkodnak, mivel rendkívül fénykerülők.
Kártételüket is a járatuk szűkebb, legfeljebb néhány 10 centiméteres körzetében okozzák. Ennek során rágóikkal össze-vissza szurkálják a levéllemezt, amelynek tápanyagokban leggazdagabb parenchima sejtjeiből olyan pépes állagú massza lesz, amelyet már el tudnak fogyasztani. A levelekben található rostokat erre alkalmatlan rágóikkal viszont nem tudják átvágni.
A csócsárló jelenlétét pont ezekről, a károsítás után megmaradó, kiszáradva össze kunkorodó rostokról ismerhetjük fel. Eléggé alattomos jószág, mivel ez a kártétel messziről alig vehető észre. Kivételt képezhetnek az előző évi gabonák szomszédságába vetett friss vetések, amelyeket az előző évi tábla széléről frontvonal-szerűen benyomuló lárva tömeg akár gyorsan szinte tarra rághat.
Vetésváltás vagy kényszerű permetezés?
A csócsárló jelenlétét, kártételét sokszor nehéz időben észrevenni, de a védekezés egyáltalán nem ördöngősség ez ellen a károsító ellen. Életmódjából adódóan ez a kártevő nagyon kedveli a monokultúrát, illetve a gabona gabona után történő vetését.
Oligofág faj, így valamennyi termesztett gabona fajunkat szívesen elfogyasztja. Ebből következik, hogy gabonát gabona után vetve jó eséllyel számíthatunk ellen a kártevőnek a megjelenésére. Ha más elővetemény után vetünk gabonát, akkor a kártétel elmarad, vagy csak minimális mértékű lesz. Az agrotechnikai védelemre, azaz a helyes vetésváltásra támaszkodva ezzel a kártevővel általában nem is kell számolnunk.
Olyan esetekben, ha kényszerűségből gabonát vetünk gabona után, vagy egy szomszédos gabonaföld irányából éri invázió a táblánk szegélyét, akkor sajnos fel kell készüljünk az inszekticides védekezésre. A csócsárló ellen a kezelés időzítése lényeges.
Az ellene széles körben alkalmazott szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticidek hatékonysága kiváló ez ellen a kártevő ellen, de csak akkor, ha a kijuttatott készítmény és a rovar valamilyen módon találkoznak. Bár a piretroidok gyomorméregként is hatásosak, de egy pár leveles, fiatal állományban (amelynek jó eséllyel függőleges állású a levele) a kijuttatott permetlé egy része biztosan lefolyik a talajra. Így a hatás bizonytalanná válhat.
Mikor hatásos a permetezés?
Jobban járunk, ha a készítmények kontakt hatására alapozunk és megpróbáljuk lepermetezni a kártevő lárva testét. Ez gyors és biztos pusztulást eredményez. Ahhoz, hogy ezt elérjük, mindenképpen akkor kell a kezelést végrehajtani, amikor a csócsárlók a járataikon kívül tartózkodnak. Rendkívül fénykerülő tulajdonságuk miatt erre csak este nyílik lehetőségünk. Este, éjjel végrehajtva a csócsárlók elleni inszekticides kezelést, annak hatása biztos és rendkívül nagy hatékonyságú lesz!
A képek a szerző felvételei.
