Az országosan bekövetkező lehűlésnek egyelőre nincsenek látható következményei, de a gyümölcsfák lombjának színeződése, hullása a vegetációs időszak végét, egyben a lemosó permetezések elvégzésének kezdetét jelzi. A csökkenő hőmérsékletek és különösen a szárazabb alföldi területeken a talaj nedvesség hiánya fokozottabb lombozatvesztést eredményeznek, különösen a beteg fákon.
A folyamatosan visszaeső minimum hőmérsékletek helyenként már csak 4-6 °C között alakultak, a ~18-20 °C-os nappali felmelegedés mellett. A páralecsapódás mindenütt jelentős és gyakorivá váltak a ködös reggelek is.
Az alma és a szőlő szürete folyamatos, a kevésbé egészséges ültetvényekben sürgető, főleg ha csapadékosabbra fordul az idő.
A kártevők visszavonulnak, de a poloskák még támadnak
A kártevők aktivitása a gyümölcsfélékben minimálisra szorult vissza. Almában az aknázómolyok, csonthéjasokban, szilvában a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása észlelési szintűre mérséklődött a csapdákban.
Házi kertben a poloskák szúrásnyomai nagy gyakorisággal fedezhetők fel a betakarított gyümölcsökön, melyek íze és tárolhatósága is hagy kívánni valót maga után. A különböző poloska-fajok egyedei a gyümölcsösökből és kiskertből folyamatosan keresik a teleléshez alkalmas védett helyeket, így többek közt a lakóépületeket is, ahol jelenlétükkel újabb bosszúságot okoznak.
Az ellenük való védekezés kémiai úton már nem javasolt, most már inkább a fizikai távoltartásuk a célravezető.
Szőlőben terjed a botritisz és a lisztharmat
A szőlő ültetvényekben, legalábbis a késői fajtákban, még javában folynak a munkálatok. A szüret haladéktalan elvégzése fontos lenne, mert a párás környezetben a botrítiszes fürtrothadás mértéke és gyakorisága is emelkedett.
A lombozat fertőződése is előrehaladott, most már elsősorban a lisztharmat kiterjedt felületi fertőzésével találkozhatunk leginkább az érzékeny fajtákon. A lisztharmatos felületeken tömeges az áttelelő termőtestek képződése, érése, melyek a tőke törzsre lemosódva a jövő évi fertőzési nyomást növelik ültetvényeinkben.
Amerikai szőlőkabóca: csekély aktivitás, de figyeljünk
Az amerikai szőlőkabóca csapdázott egyedszáma minimálisra apadt. A legtöbb ültetvényben nem fogják a ragacsos sárgalapok a vektort, másutt 8-12 db imágó/csapda/hét fogás tapasztalható. A szüret utáni rovarölőszeres beavatkozásra, szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítményekkel van lehetőség, ám ezek alkalmazása mellett a csapdafogások függvényében célszerű dönteni.
Fertőzött tőkék eltávolítása és megsemmisítése
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett karantén betegség, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség tünetei, az egyébként egészséges növényeken még jól felismerhetőek. A lombozat színeződésével, hullásával egyidejűleg a betegség felismerhetőségének esélye csökken még akkor is ha a tőkéken zölden maradt, éretlen „gumiszerű” vesszőket találunk (a vesszők beérésének elmaradása egyéb tényezőtől is lehetséges).
Ezért a fertőzött tőkék felmérését haladéktalanul el kell végeznünk az ültetvényünkben és amennyiben tünetes növényeket találunk, azokat gyökerestől távolítsuk el és lehetőség szerint égetéssel semmisítsük meg.
Most kell felkészülni az őszi lemosó permetezésre
A szőlő-gyümölcskultúrákban célszerű a napokban felmérni az idei évben kialakult károkat, hogy a rovar- és gomba károsítók ellen szakszerűen választhassunk lemosó permetezésre készítményt. Az őszi lemosó permetezéseket a lombozat ~50%-os hullásától javasolt elvégezni, de még a fagyok beállta előtt.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
