A klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékot alakítja át, hanem a viharok természetét is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a jégesők Európa-szerte ritkábbá válhatnak, ám a zivatarok száma és intenzitása növekedni fog.
Magyarország sem marad kivétel: a jövőben több villám, szélvihar és heves felhőszakadás jellemezheti az égboltot – miközben a jégverések ugyan ritkábban, de súlyosabb károkat okozhatnak.
Miért lesz több zivatar, de kevesebb jégeső?
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés egyik következménye, hogy a jégképződési szint a légkörben egyre magasabbra tolódik. Ez azt jelenti, hogy a jégdarabok hosszabb utat tesznek meg, mielőtt elérnék a felszínt, így több idejük van elolvadni. Ennek eredményeként a jégesők gyakorisága csökkenhet, viszont amikor mégis jégeső alakul ki, az sokkal erőteljesebb lehet.
A jégeső létrejöttéhez erős feláramlások szükségesek, amelyek a zivatarfelhő vízcseppjeit a fagypont alatti rétegekbe emelik. A túlhűlt vízcseppek jégmagokra fagynak, majd a felhőn belüli fel- és leáramlások során fokozatosan növekednek, míg végül kihullanak. A melegebb légkör azonban ezt a folyamatot megzavarja: a jégszemek nagyobb eséllyel olvadnak meg, mielőtt elérnék a talajt.
Változó jégszezon: új csúcsidőszakok a viharokban
A kutatás arra is rámutat, hogy a jégesős időszak éven belüli eloszlása is módosulhat. A korábban megszokott júniusi jégmaximum gyengülhet, helyét pedig egy kettős májusi és szeptemberi csúcs veheti át. Ez a változás különösen fontos a mezőgazdaság számára, hiszen a növényállomány fejlődési szakaszaira időzített jégkárok súlyos terméskiesést okozhatnak.
Európában – és részben hazánkban is – új típusú, úgynevezett meleg típusú konvektív zivatarok is gyakoribbá válhatnak. Ezek a trópusi térségekre jellemző, intenzív feláramlású viharok akár hatalmas jégdarabokat is eredményezhetnek, különösen a Földközi- és Adriai-tenger környezetében.
Magyarországon is nőhet a villámok és a szélkárok száma
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita, a magyar vonatkozásokat is vizsgálták. Eredményeik szerint a májustól szeptemberig tartó időszakban a zivataros napok száma hazánkban növekedni fog, amennyiben elegendő nedvesség áll rendelkezésre. Ez több heves esőzést, erősebb szelet és fokozott villámtevékenységet jelenthet.
Ugyanakkor a jégesők ritkulása nem jelenti azt, hogy a károk mérséklődnek: a ritkábban előforduló jégverések nagyobb szemekkel és komolyabb anyagi veszteséggel járhatnak. Az agráriumban ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a jelenlegi jégkár-elhárító rendszerek működését is ehhez kell majd igazítani.
Új generációs klímamodellek: pontosabb előrejelzések
A tanulmány különlegessége, hogy a kutatók konvekciót megengedő, nagy felbontású klímamodelleket alkalmaztak. Ezek a modellek nem pusztán statisztikai összefüggésekkel dolgoznak, hanem a légköri fizikai folyamatokat közvetlenül szimulálják. Így pontosabban képesek előrejelezni, hol és mikor alakulnak ki zivatarok, mint a korábbi, durvább felbontású modellek.
A szakemberek azonban óvatosságra intenek: mivel ezek az új típusú modellek viszonylag frissek, az eredményekben nagyobb a bizonytalanság. További regionális kutatások és megfigyelések szükségesek ahhoz, hogy a változások pontos mértékét és következményeit meghatározhassuk – különösen a mezőgazdaság szempontjából érzékeny térségekben, mint amilyen a Kárpát-medence is.
Kiemelt kép: Pixabay.
