Az időjárás gyakran nem a naptárhoz igazodik, így történik ez mostanában is. Míg az október vége, november eleje legtöbbször már a télre való felkészülésről, jelentősebb lehűlésekről szól, addig az idei évben még kaptunk egy kis időt, hogy befejezhessük a kinti kerti munkákat.
A jelenlegi és az előrejelzett hőmérsékleti értékek is lehetővé teszik ezt, mert a minimumok újra pozitív tartományba emelkedtek (3-5 °C). Így aztán még mindig találunk számottevő lombbal rendelkező gyümölcsfát esetleg szőlőt, amelyek lemosó permetezését elvégezhetjük, ha eddig nem tettük.
Most még megmenthetők a beteg almafák
Az alma esetében érdemes még ebben gondolkodni, különösen a beteg fák, ültetvények kezelésében. Növénykórtani szempontból az alma az idei évben viszonylag kedvező helyzetben volt, mert a nedvesség igényes kórokozók csupán a tavaszi időszakban (április-május) tudtak érvényesülni. Míg a varasodás felszaporodása visszafogott volt, addig a virágzáskori csapadékos időszak miatt az erwíniás betegség egy-egy ültetvényben jelentős károkat okozott lokálisan.
Ha előrelátóak voltunk és lehetőségünk is volt, a fertőzött pásztorbot-szerű hajtásokat, károsodott vesszőket, ágrészeket eltávolítottuk, ha nem, akkor ezt most mindenképp tegyük meg, majd végezzük el a lemosó kezeléseket réz tartalmú készítménnyel. A fertőzött növényrészek csonkolásával, fertőtlenítéssel, szakszerű sebkezeléssel részlegesen megmenthetőek a fák.
Ne hagyd a leveleket! A varasodás így marad életben
A csapadékosabb vidékeken, érzékeny fajtákon közepes szintűre is erősödhetett a varasodás fertőzés, amely nagyobb részt a lombot érinthette. A betegséget előidéző kórokozó áttelelése a fertőzött, lehullott levelekben történik, melyek jelentős fertőzési forrásként szolgálhatnak a következő évre. Ezért kisebb termőfelületeken a lehullott lomb összegyűjtése, mulcsozása és/vagy a lombozat lebomlásának elősegítése javasolt. A varasodással fertőzött levelek komposztálhatóak, szakszerű kezelés mellett viszonylag rövid idő alatt lebomlanak.
Megoldás lehet ezen felül a karbamidos kezelés is melyet 5%-os töménységben a fa lombkoronájába juttathatunk (ha azon még van lomb). Ezzel némiképp meggyorsíthatjuk a lombhullást is, de ami fontosabb, hogy a kezelés hatására megnő a levelek nitrogén tartalma amely a varasodás gomba termőtestjeinek (pszeudotéciumok) képződésére gátlólag hat, ugyanakkor elősegíti a lebomlást is.
Tárolási betegségek: a veszteségek megelőzhetők
Szintén említést kell tennünk a különböző tárolási betegségekről, hiszen ezek betárolás előtti felismerése, a fertőzött vagy fertőzöttnek vélt gyümölcsök kiszelektálása nagy tömegű gyümölcs rothadástól, veszteségtől óvhat meg minket és gyümölcseinket. Az alma tárolás alatt fellépő, rothadást okozó betegségei közül a legjelentősebbek a monília, a botrítisz, a penicilliumos rothadás, alternáriás magház penészedés, kolletotrichumos (glöospóriumos) gyümölcsrothadás.
E betegségek ellen legtöbbször már az ültetvényben a vegetációs időszakban szükséges megkezdeni a védekezést, folytatva azt a szüret előtti és betárolás alatti időszakban is. A védekezés akkor lesz hatásos ha a tünetes gyümölcsöket eltávolítjuk, mert ezek kedvezőtlen tárolási körülmények között (pl. magas páratartalom, hőmérséklet, fülledt levegőjű tároló stb.) idő előtt elrothadnak, sőt egymással érintkezve újabb és újabb terméseket tehetnek tönkre.
A tárolás alatt fellépő betegségek mint pl. a kolletotrichumos gyümölcsrothadás az utóérő gyümölcsöket is fertőzheti. Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált datolyaszilva termésén a viszonylag ártalmatlannak tűnő gyümölcshéj barnulás, foltosodás következtében könnyen kialakulhat a gyümölcsrothadás, kedvezőtlen tárolási körülmények között. Érdemes a tárolt gyümölcsöket rendszeresen ellenőrizni, mert az egyes fajták fogékonysága között jelentős eltérések lehetnek.
Szőlő: most kell eltávolítani a fitoplazmás tőkéket
A szőlő lombhullása is előrehaladott állapotban van, a mélyebb fekvésű területeken már csak a csupasz vesszők láthatók. A fitoplazmás betegség tünetei ilyenkor már nehezen felismerhetők, legfeljebb a zöld, éretlen vesszők utalhatnak a károsodásra.
A megjelölt tőkék kivágása, gyökerestől történő eltávolítása nagyon fontos, hiszen a fitoplazma a téli időszakra a gyökerekbe húzódik, melyből jövőre a nedvkeringés megindulásával újra a föld feletti részekbe jut. Így tehát ha gyökereket hagyunk a talajban, a fertőzött növény (alanyról) újra hajthat, amely a továbbiakban is fertőzési gócként terheli az ültetvényünket.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
