Időjárás

Felhőtérkép: melyik felhőtípus miért alakul ki, és mit jelent a légkörre nézve?

Agrofórum Online

Amikor felnézünk az égre, gyakran csak annyit mondunk: „borul”, „derült” vagy „felhős”. Pedig a felhők sokkal többet árulnak el, mint azt elsőre hinnénk. A különböző felhőtípusok nemcsak látványban különböznek, hanem a légkör állapotáról, a várható időjárásról és a levegőmozgásokról is mesélnek. Egy felhőtérkép tehát nem csupán esztétikus látvány, hanem a légköri folyamatok tükre.

Most a cikk nem a világösszeesküvők szemüvegén át készül, hanem pusztán agrometeorológiai oldalról nézve.

A felhők születése – mikor kezd „látszani” a levegő

A felhők akkor keletkeznek, amikor a meleg, nedves levegő felemelkedik, és a magasság növekedésével lehűl. A hidegebb levegő kevesebb vízgőzt tud megtartani, ezért a pára apró vízcseppekké vagy jégkristályokká sűrűsödik. 

Ezekből a parányi cseppekből épülnek fel a felhők – és attól függően, hogy milyen magasan, milyen hőmérsékletű és mozgású levegőben jönnek létre, más és más típusok születnek.

Magasság szerint három fő felhőszintet különböztetünk meg:

Magas szintű felhők (6-13 km magasságban)

Ide tartoznak a cirrusz (Ci), cirrostratus (Cs) és cirrocumulus (Cc) felhők. Talán a legismertebbek is a sok felhőtípus közül.

  • A cirrusz, vagyis a „fátyolfelhő” jégkristályokból áll, és selymes, uszályos szálakban húzódik az égen. Hidegfront vagy melegfront közeledtét jelzi – ha sokasodnak, várhatóan változik az idő.
  • A cirrostratus halvány fátyolfelhő, amely körül gyakran nap- vagy holdudvar látszik. Magas nedvességtartalom a troposzféra felső rétegeiben – a csapadék előhírnöke.
  • A cirrocumulus apró, gyöngyházszerű gomolyfelhőcskék formájában jelenik meg. Jelzi, hogy a magasban hullámmozgások, turbulens légáramlatok dolgoznak.

Középszintű felhők (2-6 km magasságban)

Ebbe a csoportba tartozik az altostratus (As) és az altocumulus (Ac).

  • Az altostratus egyenletes, szürke fátyolként borítja be az eget, amelyen a nap már csak tompán áttűnik. A légkör középső rétegeiben megindult a nedvesség feldúsulása – gyakran eső előtti jel.
  • Az altocumulus kis, párnás felhőpamacsokból áll, amelyek rendszerint sorokban, hullámokban jelennek meg. Nyáron délelőtt megjelenve délutáni zivatar kialakulására utalhat.
A felhők valójában időjárási térképek az égen
A felhők valójában időjárási térképek az égen (fotó: Pixabay)

Alacsonyszintű felhők (felszín-2 km magasságig terjedően)

Ebbe tartozik a stratus (St), stratocumulus (Sc) és a nimbostratus (Ns).

  • A stratus egy ködös, alacsonyan ülő rétegfelhő, ami gyakran ködszitálást hoz. A levegő stabil, a függőleges mozgások csekélyek.
  • A stratocumulus nagy, lapos, hullámzó párnái szélműködés nyomait mutatják – jellemzően hidegfront után alakul ki. Általában száraz, de változékony idő jele.
  • A nimbostratus az igazi esőfelhő: sötétszürke, kiterjedt, és órákon át csöpögő vagy esős időt okoz. Nedvességgel telített, vastag légréteg – a tartós csapadék biztos jele.

A különlegesek: a gomolyok világa

A cumulus (Cu) és cumulonimbus (Cb) felhők külön kategóriát képviselnek, mert a teljes légoszlopon átnyúlnak.

  • A cumulus a klasszikus „vattapamacs”, a napsütés hatására keletkezik, amikor a talaj közelében meleg levegő felfelé áramlik. A legtöbb esetben ártalmatlan, de erősödve zivatarfelhővé nőhet.
  • A cumulonimbus az a hatalmas, torony alakú zivatarfelhő, amely akár 10-12 km magasra is felnyúlhat. Villám, jégeső, heves esőzés és széllökés kísérheti. A légkör erős instabilitásának jele – az emelkedő és süllyedő légáramok ütközése hatalmas energiát szabadít fel.

Mit árulnak el a felhők a légkörről?

A felhők valójában időjárási térképek az égen.

  • A magas, vékony fátyolfelhők a frontok közeledtét jelzik.
  • A közepes rétegek a nedvesség feldúsulására utalnak.
  • Az alacsony, szürke felhők a stabil, páradús, csapadékos légrétegeket mutatják.
  • A gomolyfelhők és a zivatarok a légkör labilitásáról, a hőmérsékleti és nyomáskülönbségek feszültségéről mesélnek.

A meteorológusok ezeket a mintákat felhőtérképeken ábrázolják, ahol minden típus egy-egy jelképpel szerepel. Így nemcsak az adott pillanat, hanem a várható légköri folyamatok is leolvashatók belőlük.

A felhők nem csupán a természet festményei, hanem az égbolt valódi jelzőrendszerei.

Egy tapasztalt kertész, túrázó vagy gazda a felhők formájából is megérezheti, jön-e eső, hűvös front, vagy épp napos idő.

A felhőtérkép tehát nemcsak a meteorológusoknak szól – mindannyiunknak segít megérteni a légkör finom egyensúlyát, amelyen az életünk és a kertjeink időjárása is múlik.

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változásban a madárvilág: kié az égbolt?

2026. január 9. 07:10

A klímaváltozás nemcsak a hőmérőn látszik: a madáretetők vendéglistája is drámaian átalakul Magyarországon

Nem ellenség, hanem szövetséges: miért örül a mezőgazdaság a hónak?

2026. január 7. 07:10

A hó nemcsak takar, hanem véd, táplál és előkészít. A növénytermesztés szempontjából a most lehullott csapadék komoly értéket képvisel.

Extra erős üvegházhatású gázt mutattak ki a légkörben, még nagyobb veszélyben az ózonréteg

2026. január 5. 07:10

A klímaváltozás következménye az átlaghőmérséklet növekedése és a szélsőséges időjárási jelenségek. A termelők hogyan tudnak tenni a klímaváltozás csökkentése érdekében?

Horizontális tengelyű szélgépek fagyvédelmi hatékonyságának értékelése drónos hőmérsékletprofil-mérésekkel egy almás ültetvényben

2025. december 26. 11:10

Valós terepi adatok mutatják meg, hogy inverziós helyzetben akár 2-3 °C is nyerhető szélgépes fagyvédelemmel.

Veszélyes időjárási jelenségek

2024. július 23. 05:40

A hirtelen kialakuló vagy nagy kárt okozó időjárási jelenségek közül a legfontosabbak az árvíz és a jégeső, de érdemes olyan különleges jelenségekről is beszélni, mint a tornádó és a gömbvillám.

Az integrált növényvédelem fontossága ültetvényekben - gyakorlati példák

2018. december 20. 07:59

A talajművelésen és a helyes metszésen kívül a gyomirtás időzítése is fontos eleme az integrált védekezésnek. Több kártevő faj a gyomokon szaporodik fel és onnan kezdi a gyümölcsök károsítását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a tavaszi lemosó permetezések mellett az őszi záró permetezés fontosságát is.

Szélsőségek a kukorica árában: továbbra is nagy a bizonytalanság

2023. november 11. 16:40

Nagyon emlékezetes év lesz 2023 a magyar gazdálkodók számára. Egy év alatt a tények és remények mondhatni megjárták a mennyet és a poklot. A klímaváltozásból adódó időjárási anomáliák, a globális világ gazdasági és politikai hatásai nem kerülték el Magyarországot sem, soha nem látott bizonytalanságot, szélsőséges gazdálkodási környezetet teremtve a mezőgazdasági termelők számára. Ennek eredményei pedig a kukoricatermesztésben is megjelentek.

Három árcsökkentő hatás: Kína, Ukrajna és az időjárás

2022. augusztus 17. 08:35

Egyértelműen az eladók uralták a piacot kedden a terménypiacokon.