Egyéb szakmai közlemények

A növények tényleg beszélnek? Leleplezzük a növényi kommunikáció mítoszát

Agrofórum Online

Vajon képesek-e a növények valódi kommunikációra? A médiában sokszor romantizált formában jelenik meg ez a téma, mi pedig fontosnak tartjuk tisztázni, mi bizonyítható és mi nem.

A tudomány jelenlegi állása szerint a növények valóban továbbítanak egymás felé információt, de ezt nem „beszédként”, hanem biokémiai jelzések formájában teszik. Agrárszakmai nézőpontból az a kérdés, hogyan fordíthatjuk hasznunkra ezeket a jelzéseket a termesztéstechnológiák fejlesztésében. A valóság jóval izgalmasabb, mint a mítoszok, csak épp másként működik.

Illékony szerves vegyületek: a levegőben utazó üzenetek

Az illékony szerves vegyületekkel (Volatile Organic Compounds) történő jelcsere a növények közti kommunikáció legjobban bizonyított formája. Richard Karban és munkatársai kimutatták, hogy a zsálya (Artemisia tridentata) sérülésekor olyan illatanyagokat bocsát ki, amelyekre a közeli növények is védekezéssel reagálnak.

Ez a vizsgálat azért fontos, mert kísérletesen igazolta, hogy a növények képesek felismerni a szomszédból érkező stresszjeleket. A mezőgazdasági gyakorlatban mindez új utakat nyithat a biotikus stressz korai jelzésének megértésében, különösen a kártevők és kórokozók betelepedése előtt.

Talajon keresztüli jelzések: a gyökérzóna mint információs tér

A gyökérváladékok szerepe a növények közti interakciókban szintén igazolt jelenség, bár sokkal komplexebb, mint ahogy azt gyakran említik. A témáról átfogó, szakmailag hiteles összefoglaló a New Phytologist folyóiratban jelent meg.

A cikk részletesen bemutatja, hogyan hatnak a gyökérváladékok a szomszédos növények fiziológiájára és miként változtatják a talaj mikrobiális közösségeit. Fontos megjegyeznünk, hogy a tudomány nem igazolja egyértelműen azt a médiában népszerű állítást, hogy „a gabonák gyökérváladékokkal figyelmeztetik egymást a patogénekre”. A bizonyított jelenség inkább az, hogy a gyökérváladékok módosítják a rizoszféra mikrobiomját, amely így befolyásolhatja a stresszreakciókat.

A gabonák gyökérváladékokkal figyelmeztetik egymást a patogénekre

Ez agronómiai szempontból nem kisebb jelentőségű, csak másképp kell értelmeznünk: a talajélet támogatása közvetetten javítja az állomány stressztűrését.

Mikorrhiza-hálózatok: tápanyagok és jelek áramlása

A mikorrhiza gombák szerepére a növények közti jelcserében dózisolt, de bizonyított kutatások állnak rendelkezésre. A leghivatkozottabb eredmények Suzanne Simard munkacsoportjához köthetők.

A tanulmány kimutatta, hogy a mikorrhiza hálózatokon keresztül szén áramolhat az egyedek között, és bizonyos környezeti jelzések hatással lehetnek erre az áramlásra. A kommunikáció médiahype-jától eltérően azonban nem beszélhetünk „tudatos üzenetküldésről”, a jelenség egyszerűen a szimbiózis működésének következménye. A talajbiológia erősítése mégis kiemelten fontos következtetésként jelenik meg.

A növényi hangkibocsátás mint új kutatási irány

A Tel-Avivi Egyetem kutatócsoportja a Cell folyóiratban 2023-ban publikált munkájában mutatta ki, hogy a stresszelt paradicsom- és dohánynövények ultrahangtartományba eső, levegőben terjedő hangokat bocsátanak ki, amelyek gépi tanulással a stressz típusára is osztályozhatók (Khait et al. 2023).

Ez izgalmas kutatási irány, de nincsen arra bizonyíték, hogy más növények értelmezik ezeket a hangokat. A jelenség élettani alapjainak feltárása még folyamatban van.

Mi a tudományos konszenzus határa?

A növényi kommunikáció létezik, de biokémiai jelzésekre korlátozódik. A növények nem gondolkodnak, nem éreznek, nem beszélnek, viszont adaptív válaszokat indítanak el a környezetükből érkező ingerek alapján. A termesztés szempontjából az a legfontosabb üzenet, hogy a növényállományok közötti jelcserét támogató talajélet és környezet javítja az állomány ellenállóképességét.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megérkezett a 2026-os szolunáris naptár: ezek a napok dönthetik el a fogást

2026. január 31. 16:10

A 2026-os szolunáris naptár megmutatja, mikor lehet nagyobb esély kapásra – de csak okosan használva működik.

Hogyan „számolják” az időt a növények? Virágzás menetrend szerint

2026. január 20. 07:10

A növények virágzása nem véletlenül követ szigorú sorrendet. A nappalok és éjszakák hossza irányítja a folyamatot.

Zugpókok a magyar otthonokban – félnünk kell tőlük?

2026. január 10. 07:10

A zugpókok ártalmatlan lakótársak, amelyek hatékonyan gyérítik a rovarokat otthonainkban.

Év madara 2026: meglepő, mit csinál ez a gyakori kertlakó

2026. január 8. 08:10

Sokan segíteni próbálnak rajta, mások észre sem veszik, pedig ez a madár különlegesebb, mint gondolnánk.

Hogyan érzékelnek a növények?

2024. október 17. 05:40

A növények esetében is sokfelé hallani és használjuk mi magunk is ezt a fogalmat, hogy a növények is éreznek. De mit is éreznek valójában?

Ősi mikorrhiza gombák korunk segítői

2020. február 23. 11:52

A „mikroorganizmus” szó hallatán, általában az általuk okozott megbetegedések jutnak eszünkbe. Gyakran problémaként tekintünk rájuk, pedig több feladat megoldásában is segítséget nyújthatnak. A talajlakó mikroorganizmusok között ugyanis számos olyan gomba és baktérium található, amelyek szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt hasznosak. Ilyenek a növénynövekedést serkentő rizobaktériumok illetve a mikorrhiza gombák is, amelyek jelentősége megsokszorozódhat a jövőben.

Hogyan lesz stressztűrő a gyep?

2023. november 4. 05:40

Nagyon sok vita alakul ki általában azzal kapcsolatban, hogy melyik gyepkeverék hova való, annak ellenére is, hogy viszonylag egyértelmű leírással mutatja minden csomagolódoboz a keveréken, hogy mit hova érdemes elvetni.

Adjuk meg az esélyt a választásra – avagy a növény az aktuális igényei szerint szabályozza mikrobiomjának összetételét

2020. június 11. 08:35

Ki ne ismerné a levegőben szálló levágott fű üde illatát? De, vajon ezzel a számunkra kellemes illatcsokorral mit üzen a növény a környezetének? Hogyan válogatja ki az egészséges növény az egyedi és aktuális szükségleteinek megfelelően a fejlődését támogató baktériumok és gombák összetételét?