A madárinfluenza vírusa rendkívül változékony, előfordul, hogy madarakon kívül más fajokat is megbetegít. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A Magyar Madártani Egyesület tájékoztatása szerint a H5N1 okozta madárinfluenza a házi- és a vadon élő madarak sokszor tünetmentes betegsége. Azonban súlyos lefolyású, tömeges elhullást, ezáltal jelentős kárt is okozhat.
Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes
A fertőzött madarak testváladékkal, ürülékkel és a leváló hámsejtekkel is ürítik a vírust. Az influenzavírusok a környeztei hatásokkal szemben nem ellenállóak, a napfény, a kiszáradás vagy a szappanszerű anyagok semlegesítik őket. A hűvös, nedves időjárás kedvez a terjedésüknek. Aeroszolban napokig, vízben, trágyában hetekig fertőzőképesek maradnak. A tolltüszők leváló hámsejtjei hosszabb ideig is képesek fertőzőképes állapotban tartani a vírust. Az állatok megfertőződhetnek közvetlen érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel.
A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak lehetnek fertőzöttek. A legyengült és elhullott madarakból táplálkozó dögevő, ragadozó madarak szintén hordozókká válhatnak, akár meg is betegedhetnek és el is hullhatnak.
A baromfitelepek fertőződésekor a környéken élő, kevésbé fogékony madarakat is megfertőzheti a nagy mennyiségű fertőzött madár vírustermelése. Általában a kis énekesmadarak nem túl fogékonyak a vírusra.
A madárinfluenza megfertőzhet más fajokat vagy az embert?
Az agrarheute.com egy cikkében arról számolt be, hogy több macska bizonythatóan megfertőződött madárinfluenzával. Egy Brandenburg közeli erdőben több madárinfluenzával fertőzött, és egy már elhullott macskát találtak. A macskák számára különösen veszélyes a betegség, esetükben jellemzően neurológiai tüneteket okoz a vírus. A halálozási arány kb. 67%, és az első tünetek megjelenése után a fertőzött macskák 24-48 órán belül el is pusztulnak. Az MME információi szerint már Magyarországon is kimutatták házi macskából a madárinfluenza vírusát.
A madárinfluenza nehezen fertőz emberi sejteket. Nem tudunk olyan esetről, amikor vadon élő madártól kapta el valaki a vírust, minden esetben házi állományokkal való kontaktus, a védőfelszerelés hiánya, a személyi higiénia elhanyagolása és a legyengült immunrendszer volt a hajlamosító tényező.
Korábban Észak-Amerikában kialakult egy olyan variáns, ami a tőgymirigy sejtjeihez adaptálódott, és a tejelőmarha állományokban tünetmentesen terjedt szét. Ezt a variánst Európában még nem észlelték, de folyamatos a készenlét. Az USA-ban több haláleset is köthető hozzá. Ha az ember megfertőződik, akkor a humán influenzánál sokkal súlyosabb a kórlefolyás, emésztőszervi és idegrendszeri tünetek is gyakoriak, a halálozási arány pedig 50% fölötti.
Mire figyeljünk oda?
Kerülni kell az olyan helyzeteket, ami a gazdaváltást elősegíti, mert a vírus rendkívül változékony. A fertőzött baromfiállományokat fel kell számolni, a madár-ember kontaktust minimalizálni kell. Soha ne fogjunk meg kesztyű nélkül döglött madarat, különösen, ha fennáll a fertőzés gyanúja!
Képek forrása: pixabay.com
