Figyelmébe ajánljuk

Városi varjak nyomában: miért lepték el a környéket?

Agrofórum Online

Amikor rendszeresen dolmányos varjakkal találkozunk a házunk körül, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon üzenni akarnak-e valamit.

A madarakhoz évszázadok óta számos hiedelem és babona kapcsolódik, különösen a varjakhoz. Ma azonban érdemes elválasztanunk a népi értelmezéseket a biológiai valóságtól. Megnéztük, mit jelenthet valójában, ha a dolmányos varjú „beköltözik” a környezetünkbe.

Miért éppen a ház körül jelennek meg?

A dolmányos varjú rendkívül alkalmazkodó madár, amely az utóbbi évtizedekben sikeresen meghódította a városi és kertvárosi környezetet is. A házak környéke számára biztonságos élőhelyet jelent, ahol könnyen talál táplálékot, fészkelésre alkalmas fákat, valamint kevesebb a természetes ellenség.

A nyitott kukák, komposztálók, gyepfelületek és a kerti etetés mind olyan tényezők, amelyek tudatosan vagy akaratlanul is vonzzák.

Kell-e valamitől tartanunk?

Önmagában a dolmányos varjak jelenléte nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem az épületekre. A költési időszakban ugyan határozottan védik a fészküket, de ez legfeljebb hangos figyelmeztetésben vagy elrepülésben nyilvánul meg.

A varjakat sok kultúrában a halál, a balszerencse vagy a változás hírnökeinek tartották

Kertészeti szempontból előfordulhat, hogy kibontják a frissen vetett ágyásokat vagy elcsipegetik a gyümölcsöt, de komoly kárt ritkán okoznak. Fontos tudnunk, hogy védett madárról van szó, így zavarásuk és gyérítésük jogszabályba ütközik.

Babona vagy biológia?

A varjakat sok kultúrában a halál, a balszerencse vagy a változás hírnökeinek tartották, ezek az elképzelések azonban nem állnak kapcsolatban a valós viselkedésükkel. A dolmányos varjú megjelenése a ház körül nem jel, nem üzenet.

Egyszerűen arról van szó, hogy az adott környezet számára ideális életfeltételeket kínál. Érdemesebb tehát úgy tekintenünk rájuk, mint a városi ökoszisztéma intelligens és alkalmazkodó szereplőire.

Mit tehetünk, ha zavaróvá válik a jelenlétük?

Ha túl gyakran jelennek meg, a legfontosabb lépés a táplálékforrások megszüntetése. A hulladék megfelelő tárolása, a komposzt lefedése és a madáretetés átgondolása általában elegendő ahhoz, hogy továbbálljanak. A varjak gyorsan tanulnak, és ha nem találnak számukra előnyös körülményeket, új területet keresnek maguknak.

A dolmányos varjak tehát nem hoznak rossz hírt, és nem is „figyelnek” minket. Jelenlétük sokkal inkább annak a jele, hogy a környezetünk élhető, változatos és alkalmazkodásra alkalmas élőhely számukra.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gondolkodnak a növények? A tudomány válaszol

2026. január 18. 07:10

A növények nem passzív élőlények: érzékelnek, kommunikálnak és alkalmazkodnak. A kutatások új képet rajzolnak róluk.

Hősziget helyett oázis: városi zöldtetők szerepe a klímaadaptációban

A zöldtetők nemcsak esztétikusak, hanem kulcsszerepet játszanak a városi klímaadaptációban és a hősziget-hatás csökkentésében.

Láthatatlan veszély a lakásban: így enyhíthetjük növényekkel a beltéri levegő terhelését

2026. január 6. 08:10

Láthatatlan részecskék a lakásban? Megmutatjuk, mely szobanövények segíthetnek javítani a beltéri levegő komfortját.

Konferencia a növénytermesztésben tapasztalható fitoplazma-előretörésről

2026. január 5. 17:10

A tavaly évi sikert követően ismét megrendezésre kerül az „Ülj le mellénk...!” címet viselő független agrárszakmai konferencia, 2026. február 10-én, Zalakaroson.

21 éves elmúlt a legidősebb fehér gólya Magyarországon

2024. július 13. 14:10

A fehér gólya viszonylag hosszú életű madárfaj. A legidősebb hazánkban költő példány 2003-ban kapott gyűrűt, és idén is vannak fiókái.

Micsoda arány: Magyarország területének harmada természetközeli állapotban van

2023. szeptember 24. 10:10

Az elmúlt európai uniós ciklusban leginkább a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásából országszerte 40 milliárd forint keretösszeggel, több mint 90 beruházással, mintegy 100 ezer hektár területen valósítottak meg élőhely-rekonstrukciós feladatokat a hazai nemzeti park igazgatóságok.

Az erdőgazdálkodás módjai és az élőhely-megőrzés fontossága

2022. február 28. 04:36

Milyen módjai léteznek az erdőgazdálkodásnak? Mit jelent a vágásforduló és a száradéktermelés? Hogyan kapcsolódik mindez az erdei élőhelyek megőrzéséhez?

AM: soha nem látott mértékű természetvédelmi fejlesztések valósultak meg

2023. január 4. 12:40

Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében.