Jókora havazást kapott Magyarország január első felében, a gazdák is örülnek, hogy a talajok kissé feltöltődnek tavasz előtt. De mennyit ér a téli csapadék?
Az utóbbi évek súlyos aszályai csak felgyorsították azt a folyamatot, amely egyébként is jellemző volt Magyarországon: a talajvíz fokozatosan csökken, egyre mélyebben érhető el, éves átlagban 3–5 centimétert süllyed. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazánk területére beérkező, illetve onnan kiáramló víz mennyisége is erős deficitet (7 köbkilométer) mutat. Az éves csapadékmennyiség „csupán” 59 köbkilométerre tehető, és mindez együttesen oda vezet, hogy a talajvíz-deficit éves mértéke nagyjából 0,6 köbkilométert tesz ki.
Idén fordulni látszik a kocka, legalábbis biztatónak tűnhet, hogy másfél-két évtizede nem volt annyi hó az országban, mint január első felében. A Dunántúlon és az Alföldön jellemzően 5–20 cm közötti a hóvastagság, ez pedig a közutakon autózva, illetve a járdákon gyalogolva soknak tűnik – de valóban az?
A válasz talán kiábrándító, ám a látszat ebben az esetben némileg csal. Ökölszabályként elmondható, hogy 10 centiméter vastagságú hó – elolvadva – 10 mm esőnek felel meg, márpedig az 1 négyzetméterre jutó 10 liter csapadék nem kifejezetten bőséges.
50-től 600 literig
A témában szakértőnek számító svájci OSHD kicsit pontosabban megfogalmazza meg mindezt, a méréseik szerint 1 köbméternyi frissen leesett hó mintegy 50–100 liter vizet tartalmaz. A hetek óta tömörödő, szinte jeges hómaradványok ennél kiadósabbak, hiszen ha végre megindul az olvadásuk, 1 köbméternyi ebből akár 600 liter vízzel is el tudja látni a talajt.
Az amerikai meteorológiai szolgálat (NWS) ennél némileg óvatosabb a kalkulációval. Ők úgy látják, hogy a gyakorlatban inkább a 12:1-es arány tapasztalható, vagyis 12 centiméternyi friss hó felel meg 10 mm esőnek, ami 20 százalékkal rosszabb arányt jelent az ökölszabályhoz képest.
Ezek az értékek a hótakarón belül is jelentősen változhatnak, illetve már a hóképződés idején eldől, mennyire lesz kiadós a téli csapadék. Ha a hőfelhőben nagyobb mennyiségű jégkristály van, a hó „kiadósabbá” válik (javul a 12:1-es arány), ám ha szeles időben havazik, a hópelyhek megrepedhetnek, elveszíthetik csipkés szerkezetüket, ez pedig alacsonyabb felhalmozódáshoz vezet.
Ezzel a módszerrel megmérhető, mennyi esőnek felel meg a hó:
