Minden idők egyik leggazdagabb honfoglalás kori temetője került elő Északkelet-Magyarországon, ám a földmunkagépek hatalmas pusztítást vittek benne véghez.
A Kárpát-medence évezredek óta szolgál otthonául a különféle népeknek, akik hosszabb-rövidebb időre telepedtek meg Európa ezen részén. A térség honfoglalás előtti történelme is igen gazdag, így nem csoda, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő a földből értékes ősi leletek. A magyarság 1100 éves itt-tartózkodásának emlékei még koránt sincsenek feldolgozva és értékelve, így ebben a tekintetben is részesülhetnek újdonságokban a kutatók.
A közvélemény előtt talán kevésbé ismert, hogy 1974-ben igen különleges leletek kerültek elő a rakamazi Strázsadomb dűlőben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település közelében honfoglalás kori temetőt bolygattak meg a földmunkagépek, és jelentős részben tönkre is tették azt. A fellelt tárgyakból sokat a munkások hordtak szét, sőt a helyzet odáig fajult, hogy az illetékes múzeum igazgatójának nyomozást kellett indítania emiatt.
Így került vissza a szakemberekhez a rakamazi tarsolylemezként ismert gyönyörű lelet. A feldúlt mintegy 20 sír közül a leggazdagabban feküdt, amely az egész honfoglalás korát tekintve is a legtekintélyesebb nyughelyek közé tartozott. A tarsolylemez mellett volt aranyszerelékes szablya, szem- és szájfedőlemez, köntösveret és nemesfémmel kirakott kengyel is, és némelyikük kárpát-medencei viszonylatban is egyedülállónak számított.
A tarsolylemez olyannyira ismertté vált, hogy a másolatait ma a különféle webáruházak is értékesítik. Feltevések szerint a kifinomult mintázat a mindenséget betöltő, égbe nyúló életfát (világfát) jeleníti meg, amely a honfoglaló magyarok hitvilágában központi szerepet játszott. Az efféle magas színvonalú ötvösművészeti remekek magas rangú férfiak tulajdonát képezték, a fegyverövükön hordták őket, és a tűzgyújtásra szolgáló eszközök tartójának, a bőrtarsolynak a fedelét díszítették.
Érdekesség, hogy hazánk leggazdagabb ősi emlékei szinte mind a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan kerültek elő. A geszterédi fejedelmi sírt 1927-ben az erózió által pusztított homokdombon disznók túrták ki, az említett rakamazi Strázsadombon pedig a földmunkagépek éppen a legértékesebb sírokat tették tönkre, így a régészeti feltárás már csak a temető szegényesebb részét (harcosok és szolgák nyughelyeit) érintette.
Érdekes videó a tarsolylemezekről:
