A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai nap mint nap próba elé állítják a gazdálkodót. Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedés és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható.
Gyorsuló melegedésre lehet számítani, növekszik a különböző hőmérsékleti küszöbértékeket meghaladó napok száma (nyári hőségnapok, meleg éjszakák), a meleg szakaszok intenzitása és gyakorisága. Az éves csapadékösszeg csökken, évi szokásos menete megváltozik. Ugyanakkor a lehullott csapadék intenzitása növekszik, a hirtelen leszakadó eső elfolyik, belvizet és árvizet idézve elő, amely erózióval és talajpusztulással párosul.
Az éves csapadékcsökkenés elsősorban tavasszal várható, és ha a vegetációs idő kezdetén a talaj felső rétege nem telítődik vízzel, akkor komoly károk várhatóak. Ezért a talaj víztartó képességének megőrzése és javítása – egyebek mellett – talajműveléssel, szervestrágyázással, vetésforgóval az alkalmazkodás egyik nagyon fontos tényezője.
A talajok értékét a táperő helyett egyre inkább a rendelkezésre álló vízkészlet határozza meg! A szántóföldi növénytermesztésben a jövő kulcskérdése a csapadék befogadása és megőrzése, a szárazságot, esetenként a nagy csapadékot egyaránt figyelembe vevő talajhasználat, valamint az öntözés bővítése lesz.
Negatív vízmérleg
Magyarország vízmérlege – a klímaváltozás miatt – az utóbbi években negatív irányban változik. A talaj deficitje évente 0,5 km3 víz, a talajvízszint átlagosan 3-5 cm-t süllyed (OVF, 2025). A csapadék mennyisége várhatóan nem változik számottevően, éves eloszlása viszont szélsőségessé és kiszámíthatatlanná válik. A hazánk területére hulló 550-600 mm évi csapadék mennyisége 50-55 km3. A talaj felső 1 m-es rétege mintegy 30-35 km3/év befogadásra és 25-30 km3/év víz tározására képes. Ezek szerint a lehulló csapadék több mint fele egyszerre beleférne a talajba, ha nem akadályozná meg vagy a vízzel való telítettség, vagy a tömör vízzáró rétegek jelenléte, hiszen Várallyay György akadémikus megállapítása szerint „a talaj Magyarország legnagyobb természetes víztározója!”
A tárolt víz hasznosítását azonban gyakran a felszíni vagy felszín közeli talajréteg – különböző okok miatti – igen kis víznyelő-, illetve vízáteresztő képessége akadályozza, ami a tényleges víztározó képességet egy vékony beázási rétegre korlátozza, a talajt, illetve a területet egyidejűleg teszi belvízveszélyessé, illetve aszály-érzékennyé!
A humusz az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogyan viselkedik a talaj a vízzel. A humusz rendkívül jó vízmegkötő képességekkel rendelkezik. Szivacsszerű szerkezetének köszönhetően képes a vizet raktározni, majd ezt fokozatosan leadni a növényeknek. Minél több a humusz a talajban, annál jobban képes a nedvességet megtartani, különösen száraz időben. A talaj humusztartalmának 1%-os növelése a talaj vízkészletének 4%-os gyarapodásával jár együtt.
Javasolt humuszgyarapító eljárások
No-till, min-till, állandó talajtakarás, pillangósok, zöldtrágyázás, szervestrágyázás, vetésforgó, melléktermés. A talajok – mint legnagyobb víztározók – minőségét az agronómiai és földhasználati eljárásokkal, továbbá ezekből kialakított speciális növénytermesztési rendszerek (improved cropping systems) alkalmazásával folyamatosan szinten kell tartani, szükség szerint javítani. A javasolt humuszgyarapító eljárások kombinációival, illetve egyenkénti alkalmazásával közép- és hosszú távon a talaj humusztartalma és ezáltal a talaj minősége javítható.
dr. Kismányoky Tamás ny. egyetemi tanár
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2026. márciusi számában olvasható.KATTINTSON!
