A gazdák és az európai gabonaszövetség sem optimista abban a tekintetben, hogy idén jó éve lesz a kukoricának Magyarországon, és ez a vetési kedvben is észrevehető lehet majd.
A kukoricatermesztés szempontjából a 2001-es év jelentette a csúcsot a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtizedben. Akkor 1 millió 258 ezer hektáron termesztették a növényt Magyarországon, ám az utóbbi egy évtizedben (2016–2025) csupán három olyan esztendő akadt, amikor meghaladta az 1 millió hektárt a vetésterület. Az eddigi mélypontot éppen a tavalyi év hozta el (737 ezer hektár), ám alighanem lesz ez még lejjebb is.
A gazdák elkedvetlenedésén nem kell csodálkoznunk, hiszen amíg olyan termésátlagok születnek, mint például 2025-ben – a KSH szerint – Békés vármegyében (2,81 t/ha) vagy Nógrádban (2,66 t/ha), addig jogosnak tűnik, hogy bizalmatlanok a kultúrával szemben. A klímaváltozás hatására a kukorica termesztési övezete egyértelműen északabbra tolódott, így miközben a szlovákok és lengyelek egyre nagyobb területeken vetik a növényt, addig a Dél-Alföldön már a megfelelő alternatívát keresik helyette.
A tolnai termésátlag (5,33 t/ha) tavaly meghaladta az országost (5,25 t/ha), ennek ellenére ott is sokan gondolkodnak a váltáson. A Teol.hu hírportál cikke szerint március közepén még csak készülődnek a tavaszi vetésekhez a Dél-Dunántúlon, de már sejteni lehet, hogy az idei sem a kukorica éve lesz. Az elmúlt hetekben tapasztalt csapadékhiány csak megerősíti a gazdákban, hogy szárazságtűrőbb növényt kell választaniuk helyette, ha nem akarnak idén is „betlizni”.
„Még nincs nagy baj, hiszen a talajban van még nedvesség, és ha jól kezelték a földeket, akkor ez egy ideig meg is marad. Viszont érdemes átgondolni, hogy kukoricát vagy helyette más növényt vessünk-e”
– nyilatkozta a hírportálnak Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője. Ők a tervek szerint kevés kukoricát vetnek majd és sok napraforgót. 2011-ben még 1350 hektáron vetettek kukoricát, de akkor 52 ezer forintot fizettek a felvásárlók tonnájáért. 2024-ben 50 ezer forint volt a kukorica ára, miközben a ráfordított költség megduplázódott.
A COCERAL sem optimista
Hasonlóan látja a helyzetet az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség (COCERAL) is, amely a márciusi jelentésében arról ír, hogy a 27 EU-ország és az Egyesült Királyság gazdái csalódtak a kukoricában, és helyette alighanem sokan napraforgót vagy szóját vetnek inkább. Mindezzel együtt a tavalyi 59,3 millió tonna kukorica helyett idén már 60,7 millió tonna várható a kontinensen, igaz, a 2025-ös 8,4 millió hektár helyett immár csupán 8,1 millió hektárról.
Ami a magyar helyzetet illeti, a COCERAL hazánk vonatkozásában 720 ezer hektáros vetésterületet prognosztizál. A terméshozam tekintetében viszont egyelőre optimista, hiszen a tavalyi bő 5 t/ha helyett idén 7,4 t/ha átlagot vár, amivel alighanem minden magyar gazda kiegyezne. Ha így történne, azzal 1,5 millió tonnával múlnánk felül a tavalyi eredményt (átlépnénk az 5,3 millió tonnát).
Öntözés nélkül termett tavaly 14 tonnás kukorica Borsodban:
