Az esőcsinálás ma már nem csupán tudományos-fantasztikus elképzelés, hanem sűrűn alkalmazott gyakorlat. Valóban hatásos és kockázatmentes?
Alighanem kevesen emlékeznek már rá, hogy 2024 áprilisában hatalmas felhőszakadás nehezítette meg Dubaj életét. A közel-keleti olajállamban évente mintegy 130 mm csapadék hullik, ezért is lepett meg mindenkit a bőséges égi áldás. A városban két nap alatt 142 mm, a Dubajtól nagyjából 100 km-re fekvő El-Ajn településen 256 mm eső esett 24 óra leforgása alatt, és ebből már sejteni lehetett, hogy valami „nem stimmel” az időjárással.
Az akkori szóbeszéd szerint a heves esőzést emberi beavatkozás okozta, a szakértők viszont a klímaváltozást emlegetik vele kapcsolatban. Tény, hogy létezik egy „cloud seeding” nevű eljárás, amit magyarul felhőmagvasításnak, felhőetetésnek, illetve – még egyértelműbben – esőcsinálásnak neveznek. Ezt az időjárás-manipuláló eljárást nyíltan alkalmazza az Egyesült Arab Emírségek, és az extrém esetek miatt sokan aggódnak, hogy nem kellene mesterségesen belenyúlni a természetes csapadékkörforgásba.
„A cloud seeding egy olyan időjárás-módosítási koncepció, amely több csapadékot próbál gerjeszteni a felhőkből, mint amennyi természetesen előfordulna. Ahhoz, hogy egy felhő létrejöjjön, a levegőben található páracseppeknek szükségük van valamire, amin lecsapódhatnak. Ezek az úgynevezett kondenzációs magok, amelyeken a vízgőz kondenzációja, kicsapódása megindul”
– olvasható a Telexen is. A közvélemény rosszallását leginkább az váltja ki, hogy a páralecsapódás „talajául” szolgáló részecskéket célzottan, repülőgépekkel juttatják a levegőbe. A gépek átrepülnek a formálódó felhőkön, és általában ezüst-jodidot szórnak beléjük, így nagyobb páracseppeket, „kiadósabb” felhőket hoznak létre, amelyekből több eső eshet.
Hozzáértők szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy a felhőmagvasítás milyen mértékben növeli a csapadék mennyiségét. A szakemberek általában plusz 10 százalék körüli mértékről beszélnek, és szerintük az is elképzelhető, hogy a módszer más területekről viszi el ezt a nedvességet. Mindezzel együtt sokkal valószínűbb, hogy a dubajihoz hasonló kataklizmák leginkább azt mutatják meg, milyen időjárási szélsőségekre kell számítanunk a jövőben a klímaváltozás miatt.
Még a repülőgépek is vízre szálltak le Dubajban 2024-ben:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!