Az almák piros fedőszínének kialakításáért elsősorban az antocianinok felelősek, közülük is legfontosabb a cianidin-3-galaktozid. A színanyagok bonyolult élettani és biokémiai folyamatok eredményeként alakulnak ki.
Ezek a folyamatok a növényekben genetikailag kódoltak, de a környezeti viszonyok befolyásolják lefolyásukat. Az almák héjában lévő antocianinok kialakulására a fény és a hőmérséklet nagy hatással van. Az említett antocianin, a cianidin-3-galaktozid szintézisét még a többi színt adó vegyületnél is érzékenyebben érinti a fény és a hőmérséklet.
Fény
A fény hatását már nagyon régen észrevették a gyümölcstermesztők. Régóta tudjuk, hogy a fa megfelelő kialakításával, metszéssel, újabban a levelek részleges eltávolításával fényt kell juttatnunk a gyümölcsökhöz, hogy azok jól színesedjenek (1. és 2. kép).
A piros színű almafajták gyümölcsein még a piacon is megfigyelhetjük a különbségeket, ha tüzetesebben vizsgálódunk. Ahol kevesebb napfény érte a gyümölcsöt, ott a fedőszín gyengébben alakult ki (3. kép). Egyes fajtáknál a levelek takarása teljesen meg is tudja hiúsítani a piros fedőszín képződését (4. kép).
Hőmérséklet
A hőmérséklet hatására is gyanakodtak, de ezzel kapcsolatos részletes vizsgálódások csak az 1960-as években kezdődtek el. Kimutatták, hogy a piros színanyagok kialakulása akkor a legkedvezőbb, ha nappal 20 és 25 °C között, éjszaka pedig 18 °C alatt van a hőmérséklet.
Mármint az almák hőmérséklete. A növények ugyanis a saját hőmérsékletüket érzékelik, folyamataikat az szabályozza, és az általában eltér a külső hőmérséklettől. Akkor lesznek tehát szép pirosak az almák, ha az érési időszakban nappal szép napos idő van, de nem hőség, az éjszakák pedig hűvösek.
Hűtés öntözéssel
Almát sokfelé termesztenek, nagyon sokféle környezeti feltételek között. Fajta is rengeteg van, amelyek környezeti igényei nem egyformák. Vannak melegebb éghajlatot kedvelők és vannak amelyek a hűvösebb klíma alatt teremnek jól. A fent említett hőmérsékleti intervallumok azonban többé-kevésbé mindenütt érvényesek a színanyagok kialakulására vonatkozóan.
Mit tehetünk, ha a termőhelyünkön nincsenek meg az optimális feltételek az adott almafajta termesztéséhez? Az ültetvényben különböző módszerekkel bizonyos mértékig módosíthatjuk azokat. Ha a magas hőmérséklet a gond, akkor például öntözéssel csökkenthetjük a növények hőmérsékletét.
Az első kísérletek Amerikában
Már az 1960-as évektől kezdődtek erre vonatkozó kísérletek, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd máshol is. A fák koronája felett elhelyezett különböző típusú szórófejeket próbáltak ki. A gyümölcsfejlődés utolsó hónapjában, a tervezett szüret előtt kb. 30 nappal érdemes elkezdeni a kezeléseket, és minden olyan időpontban bekapcsolni a rendszert rövidebb-hosszabb megszakításokkal, amikor a gyümölcsök hőmérséklete a kívánt szint felett van. Erre a kis cseppmérettel dolgozó szórófejek a legjobbak.
A módszer lényege ugyanis az „evaporatív” hűtés, vagyis az, hogy a növények és a környezetük állandóan nedvesen tartva folyamatosan párologtatnak, és a párolgás csökkenti a hőmérsékletet. Nem kell tehát folyamatosan öntözni, csak nedvesen tartani az almafákat és környezetüket. A helyi viszonyoknak megfelelően kell beállítani a rendszert, azt, hogy mennyi időnként kapcsoljon be és ki. Ez ma már automatizálható, és sokféle érzékelő segíti a munkát. 60 évvel ezelőtt, amikor a kísérletek elkezdődtek, még kézi vezérlés volt, egyszerű hőmérők adatai alapján.
Különböző fajtákon
A színező öntözés módszereit először a ’Red Delicious’ fajtakör fajtáin próbálták ki. Az Amerikai Egyesült Államokban régóta ezek a fajták a legkeresettebbek, és a piaci értéküket a fedőszín nagymértékben befolyásolja. Mindent meg kell tenni tehát, hogy szép színesek legyenek.
A Washington Államban, Észak-Karolinában, Kaliforniában és másütt lévő kísérleti ültetvényekben nagyon eltérő eredményeket hoztak a kísérletek ezekkel a fajtákkal, mivel a klímaadottságok nagyon különbözők. Az automatizálás bevezetése előtt a kipróbált kezelések közül a legjobb eredményt az adta, amelyben a szüret előtti 30 napon minden nap alkonyatkor 2 órára bekapcsolták a fák feletti öntözőrendszert. A melegebb vidékeken ez nem volt elegendő.
Kaliforniában például napközbeni öntözéssel is ki kellett egészíteni. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a napközbeni magas hőmérséklet az éjszakai hűvös hatását tönkre tudja tenni. Az egy hónapos hűtő öntözés hatása nemcsak az almák színében, hanem a ’Red Delicious’ fajtakörhöz tartozó fajták gyümölcseinek egyéb minőségi paraméterikben is megmutatkozott. A kontrolhoz képest a kezelt almák cukortartalma, savtartalma és húskeménysége is jobb volt.
Későbbi vizsgálatok, más fajtákkal azt mutatták, hogy a hatás erősen függ a fajtától, tehát a hűtő öntözés gyümölcsminőséget javító hatása nem egyértelmű. A kísérleti eredményeket látva Amerikában sokfelé fölszerelték az almaültetvényeket fák feletti mikroszórófejes öntözőrendszerrel. Először a ’Red Delicious’ alakkör fajtáihoz, aztán sorban a többi piros gyümölcsű fajtához is.
Európában is alkalmazzák
Európában főként Spanyolországban és Olaszországban kezdték el alkalmazni a színező öntözést. Újabban ezek a rendszerek jó szolgálatot tesznek a nyári hőségnapokon is az ültetvény mikroklímájának javítására. Fontos, hogy a helyi viszonyokra adaptáljuk a rendszert, és ne juttassunk ki a szükségesnél több vizet. Ezt a korszerű, automatizált rendszerekkel ma már meg tudjuk oldani.
Megoldandó gondok
Azt gondolnánk, hogy 60 év kísérleti munka eredményei alapján ma már jól működő színező öntözőrendszert tudunk kiépíteni, ha piros gyümölcsű almafajtákat termesztünk. A módszer azonban számtalan problémát vet föl, és nem biztos, hogy mindegyiket meg tudjuk oldani. Itt van mindjárt a megfelelő minőségű és mennyiségű víz beszerzésének a kérdése. Mivel itt a szüret előtti időszakban közvetlenül a gyümölcsökre juttatunk vizet, annak teljesen tisztának kell lenni.
Sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie, mint az öntözővizeknek általában, amelyekkel a gyökérzetet tápláljuk. Amerikában a gazdát kötelezik az öntözővíz bevizsgálására és minőségének igazolására, ami ellen az almatermesztők sokfelé tiltakoznak.
Természetesen Európában és más földrészeken is a minőségbiztosítás kiemelt fontosságú része az almák tisztasága. A következő probléma, hogy a növényállomány folyamatos nedvesen tartása és a magas páratartalom kedvez a gombás betegségeknek, megnehezíti a növényvédelmi munkát.
Egyéb módszerek
A színező öntözésen kívül más módszerek is rendelkezésünkre állnak a fedőszín javítására. A nemesítők intenzíven dolgoztak az elmúlt évtizedekben, és sok olyan új fajtát állítottak elő, amelyek öröklött tulajdonságaiknál fogva a régebbi fajtáktól színesebb gyümölcsöket teremnek.
Az új ültetvények telepítésekor egyre inkább ezeket a fajtákat választják a gyümölcstermesztők. Sok ültetvényben alkalmazzák a szüret előtti lelevelezést. A gyümölcsöket eltakaró levelek eltávolításával több fény éri az almákat és színesebbek lesznek. A fényellátottság fokozható az ültetvény talajára kiterített fényvisszaverő fóliával is.
Többféle módszer közül választhatunk tehát, amelyek a piros fedőszínű almák piaci értékét javítják. Alapos megfontolás és kalkuláció után kell eldöntenünk, hogy melyiket választjuk. Színező öntözésre csak intenzív ültetvényben érdemes berendezést építeni, ahol a fényellátottság nem akadálya a színanyagok kialakulásának.
A képek a szerző felvételei.
