A gránátalma felbontásakor általában nem maga a kemény héj okozza a legtöbb bosszúságot, hanem a belsejét tagoló fehér hártyák és a könnyen kifröccsenő, erősen színező lé. Pedig nem kell hosszasan kanalazni vagy egyenként kipiszkálni a lédús magköpenyeket.
Ha a gyümölcs természetes rekeszei mentén bontja fel, lényegesen gyorsabban és kevesebb veszteséggel végezhet. Két bevált eljárás közül is választhat: a víz alatti bontás tisztább, a fakanalas módszer pedig gyorsabb.
Először ne félbevágja, hanem keresse meg a rekeszeket!
Mielőtt kés kerülne a gyümölcshöz, folyó víz alatt mossa meg a héját, majd törölje szárazra. Ennek akkor is van jelentősége, ha a héjat nem fogyasztja el: vágáskor a kés a felületéről szennyeződést vihet a gyümölcs belsejébe. Szappanra vagy mosogatószerre nincs szükség.
A felső, koronás részt vékonyan vágja körbe és emelje le. Nem érdemes mélyen belevágni, mert azzal már a lédús részeket is felsértheti. A levágott tető alatt általában jól kirajzolódnak a fehéres válaszfalak. Ezek mutatják, hol érdemes a héjat hosszában, sekélyen bemetszeni.
Ezután kézzel, a bevágások mentén nyissa szét a gránátalmát. Így nem keresztben vágja át a magokkal telt rekeszeket, hanem lényegében a gyümölcs saját szerkezetét követi. Kevesebb mag sérül meg, és kisebb eséllyel fröccsen szét a lé.
Ha fontos a tiszta konyha, jöhet a vizes módszer
A víz alatti bontás nem pusztán internetes konyhai fogás: több amerikai egyetemi szaktanácsadó szolgálat is ezt ajánlja a gránátalma otthoni feldolgozásának egyik praktikus módjaként.
Töltsön meg egy nagyobb tálat hideg vízzel, tegye bele a már bemetszett vagy darabokra nyitott gyümölcsöt, majd a víz alatt, ujjal lazítsa ki a magköpenyeket a fehér hártyák közül. A módszer egyik előnye, hogy a kifröccsenő lé nem a ruhán vagy a munkalapon landol. A másik, hogy a nehezebb, lédús részek a tál aljára süllyednek, miközben a héj és a könnyű, fehér hártyadarabok jellemzően a felszínen maradnak.
A végén a lebegő részeket szedje le, a vizet pedig szűrőn keresztül öntse le. A magköpenyeket felhasználás vagy tárolás előtt érdemes lecsepegtetni és megszárítani.
Fakanállal gyorsabb, de számítson néhány cseppre
Ha az idő fontosabb, mint a teljesen tiszta munkafelület, jól működik a koppintós módszer. Ehhez a gránátalmát keresztben ketté lehet vágni, majd az egyik felet vágott oldalával lefelé egy mély tál fölé kell tartani. A héjat egy fakanál hátával határozottan ütögesse körbe.
A rázkódástól a magköpenyek fokozatosan leválnak és a tálba hullanak. A módszer gyors, de van hátránya: több fehér hártyadarab kerülhet közéjük, és a megsérült szemek leve is kifröccsenhet. Világos ruhában vagy fehér konyharuha fölött ezért nem ez a legjobb választás.
Ha néhány szem a héjban marad, azokat célszerű kézzel kiszedni, nem pedig egyre erősebben ütni a gyümölcsöt. Így kisebb lesz a léveszteség, és kevesebb magköpeny sérül.
A kibontott gránátalma már nem tárolható úgy, mint az egész gyümölcs
Az ép gránátalma viszonylag jól tárolható gyümölcs. Körülbelül 5 °C-os és magas páratartalmú üzemi körülmények között akár két hónapig is eltartható. Fontos azonban, hogy a gránátalma nem utóérő gyümölcs: leszedés után már nem válik érettebbé úgy, mint például a banán vagy a körte.
Otthoni körülmények között más a helyzet a már kiszedett magköpenyekkel. Ezeket hűtőszekrényben célszerű tartani, és néhány napon belül felhasználni. Ha ennél hosszabb tárolásra van szükség, fagyaszthatók is.
A hűtőbe kerülő magköpenyeket tegye tiszta, zárható edénybe. Ha kellemetlen szag, penészesedés, erős barnulás vagy romlásra utaló elváltozás jelenik meg rajtuk, ne használja fel őket.
A frissen kibontott gránátalma salátában, natúr joghurtban, zabkásán vagy gabonaételek mellett is jól használható, de önmagában is fogyasztható. A ropogós belső magot sem szükséges eltávolítani: a teljes magköpeny ehető.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
