Még nincs vége az évnek, de elképzelhető, hogy egy újabb negatív csúcsot is megdöntünk! Szárazság! Már nem csak az Alföld küzd a vízhiánnyal. Az egyébként csapadékosnak mondható Nógrád megyében augusztus végéig az átlagos mennyiség felét, kb. 150 mm esőt kaptak a növények. 2026-ban ezzel megelőzte az évek óta aszályos nyarakkal küzdő alföldi megyéket.
A száraz talaj a tápanyagfelvételt is akadályozza
Az ágyásokba, de a fák gyökeréhez sem jutott el a megfelelő mennyiségű csapadék, ezért nem tudták felvenni a működésükhöz szükséges tápelemeket. A legyengült növényeket, a hígabb szövetű leveleket könnyebben perzselte meg a Nap. A szárazság hatására a rugalmasságukat is elvesztették az ágak, a szelek hatására töredeznek, balesetet okoznak.
A zöld lombon keresztül még segíthetünk a fáknak
Jelenleg a legtöbb fának még zöldek a levelei. A működő, fotoszintetizáló zöld felületen keresztül bejuttathatjuk azokat a mikroelemeket, melyeknek fontos szerepük lesz az őszi stressz és a téli fagy kivédésében. A jövő évi szárazságot is jobban bírják majd ezek a fák. A növények a számukra szükséges mikroelemek 80-90%-át fel tudják venni a leveleiken keresztül.
Nem kell megvárni, hogy megjelenjenek a hiánytünetek, a levélsárgulások, mert egészen biztos, hogy a mélyöntözés nélküli fák a nyáron nem tudták felvenni a szikkadt talajból a szükséges tápanyagokat. Az idén igazán fontos lenne elvégezni a fák lombtrágyázását.
(A szőlő és gyümölcsültetvényekben a hiánybetegségek megjelenése már súlyos szakmai hibának számított. Ugyanis ez már a növények olyan élettani zavarát jelezte, amikor már biztosan kisebb lett a termés, rosszabb volt a gyümölcsök tárolhatósága, kevesebb termőrügy differenciálódott és nem épültek be a vesszőkbe a stressztűrést biztosító cukrok, stb. ) A mai fotón látható levél fele még zöld, ezen keresztül is felszívódnak a tápelemek.

Ősszel különösen fontos szerep jut a káliumnak
A makroelemekből (N, P, K) nagy mennyiséget kellene levinni a fák mélyen lévő gyökeréhez. Ezt a közterületi fák többségénél nem lehet megvalósítani. Pedig a hajtásokat beérlelő, a sejtfalakat megvastagító káliumra most nagy szüksége lenne a fáknak. Szerencsére már található néhány olyan káliumtartalmú lombtrágya, melyben a szerveskötésben van a kálium és így egy tisztes adag azért betáplálható a növényekbe.
Ahol olyan jó helyzetben van a fenntartást végző kolléga, hogy a teljes lombszineződésig kétszeri lombtrágyázást is „megengedhet magának”, ott a napokban elvégzett mikroelemes levéltrágyázást követően kb. két hét múlva lehet egy kálium+mikroelemes permetezést megrendelni. Ez már kifejezetten a téli felkészítést szolgálná. (Nem vagyok biztos abban, hogy a dupla permetezést sok település megengedheti magának. ☹)
Ahol egyetlen kezelés fér csak bele a költségvetésbe, ott már most is tartalmazzon káliumot is a készítmény. A biostimulátorok és a biokondícionálók is segíthetnek.
A nyári visszavágás után könnyen perzselődhet a lomb
A tiszafabokrokat augusztusban visszavágták. A felszínre kerülő belső gyenge, halvány leveleket gyorsan megperzselték a Nap káros sugarai. Ha már nem nyírták rendszeresen a növényeket, akkor inkább ősszel kellett volna „kockára vágni” azokat. Így járhatnak a kibontott sövények és a kigyomlált ágyások is. 09.14-i fotó.

Takácsatka vagy ártalmatlan pók? Nem mindegy
Többen kérdezték, hogy a bokrok felületén szétterülő pókháló, vajon a takácsatkák jelenlétére utal? A hálója első látásra valóban összetéveszthető a takácsatkák szövedékével, de itt egy ártalmatlan pókfajról van szó.

Mellékelem dr. Mezőfi László (ÖMKI) válaszát: „A képeken karcsú tölcsérpók (Allagelena gracilens) van. Ez egy nagyon gyakori faj és leginkább különböző bokrokon/cserjéken készíti el hálóját, ami egy tölcsérben végződik (ide húzódik vissza a pók). Mindenféle ízeltlábút elkap, ami belepottyan a hálóba, ugyanakkor tény, hogy sokszor nagyon nagy egyedszámban tud előfordulni, ami egyes díszcserjék esztétikai értékét képes csökkenteni. A hálóját nem hagyja el, a háló szövögetésén kívül más gondot/bajt nem okoz.”
Amennyiben Önöknél is zavaró a látvány, akkor pl. seprűvel vagy erős vízsugárral pókhálózzák le a növényeket.
A képek a szerző felvételei.