A szokottnál is bizonytalanabb előrejelzéseket lehet tenni a téli magyarországi időjárásra, mert a jóslatok pontosságát a szuper El Niño jelensége világviszonylatban befolyásolja.
Másfél-két évtizede nem volt olyan „télies” telünk, mint 2025–2026 fordulóján. Ha jobban a mélyére tekintünk, akkor viszont láthatjuk, hogy a december és a február melegebb volt a megszokottnál, és csapadék szempontjából is szárazabb évszak rajzolódott ki. Januárban ugyanakkor 17 hideg napot számlálhattunk, ráadásul a csapadék országos átlagban 46,2 mm volt, ami 41 százalékkal meghaladta az átlagot a HungaroMet összegzése szerint. Akkor még úgy gondoltuk, hogy mindez kiváló alapot teremt a szántóföldi növények tavaszi fejlődéséhez, ám az aszály minden számítást keresztülhúzott.
Vajon ennek fényében milyen télre számíthatunk 2026–2027 fordulóján? A kérdés megválaszolása alighanem még a szokottnál is nehezebb, hiszen a szuper El Niñónak nevezett időjárási jelenség bizonytalanná tesz minden előrejelzést. Ez alapvetően a csendes-óceáni trópusi felszíni vizek időszakos, rendellenes felmelegedését jelenti, ám a hatása globális szinten érzékelhető az időjárási minták megváltozásában. Az El Niñó „szuper” változata 1950 óta csupán néhányszor fordult elő, és jellemzője, hogy olyankor a tengerfelszíni hőmérséklet több mint 2 fokkal haladja meg a sokéves átlagot.
A Sonline.hu megyei hírportál egy szakembernél járt utána, hogy a jelenség milyen hatással lehet – szűkebben – a Dél-Dunántúlra, de alighanem Magyarország teljes területére vonatkoztatva az előttünk álló hideg évszakban. Dr. Somfalvi-Tóth Katalin meteorológus szerint nehezíti a jóslást, hogy az El Niño több ezer kilométerre zajlik a Kárpát-medencétől, a központja Peru és Chile térségében található, és a csúcspontját majd az év vége felé éri el.
Enyhe, csapadékos
Az El Niño eredményeként meggyengülnek a passzátszelek és emelkedik a tenger felszíni hőmérséklete, ezáltal teljesen átalakul a cirkuláció, vagyis a légkörzés. Európára mindez kevésbé van közvetlen hatással, tehát nálunk nem feltétlenül okoz szélsőséges időjárást, de az 1971 és 2024 közötti adatok azt mutatják, hogy ilyenkor nagyobb a valószínűsége az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb télnek.
Ha tehát hótakaró nem is lesz, esőre azért számíthatunk, ami a talajok feltöltődése szempontjából hasznos fejlemény volna. Valószínűleg érkeznek majd erős hidegbetörések, fagyos periódusok és havazások, ezek mértékét azonban lehetetlen előre meghatározni. Ha ugyanakkor Dél- és Észak-Amerika mezőgazdasági térségeiben az El Niño komoly aszályokat, áradásokat, és ezáltal terméskieséseket okoz, az elszabaduló mezőgazdasági terményárak biztosan az egész világpiacon éreztetni fogják hatásukat.
Ezért rendkívüli a szuper El Niño:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
