Figyelmébe ajánljuk

Híres idős fák utódait vizsgálják és szaporítják a MATE-n

Agrofórum Online

A MATE TTDI Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja az Intézet Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszékével közösen 2022-ben indította el a Matuzsálem Fák Programot.

A munka idős és történeti jelentőségű faegyedek felkutatására, dokumentálására, genetikai azonosítására és szaporítására irányul. A program 2026-ban új szakaszba lépett: a MATE-n megkezdődött több kiválasztott fa utódainak előállítása.

Ginkgókkal indult a kutatás

Az első vizsgálatok középpontjában idős hazai páfrányfenyők (Ginkgo biloba) álltak. A Kutatócsoport munkatársai helyszíni adatfelvételeket és mintavételeket végeztek annak megállapítására, hogy az ország különböző pontjain található egyedek között kimutatható-e genetikai kapcsolat.

A genetikai elemzések egyes korábbi szaporítási és telepítési kapcsolatok tisztázásához is adatokat szolgáltathatnak. A vizsgálatok emellett kiterjedtek a fák termőhelyére és környezeti stresszválaszaira.

A városi környezet hatásait is vizsgálták

A genetikai kutatásokhoz levél-, fa- és talajmintázás, mikroklíma-mérés, valamint morfológiai, élettani és biokémiai elemzés kapcsolódott. Az eredményekből tudományos közlemények készültek.

A budapesti vizsgálatok alapján a városi fák állapotát a közlekedési terhelés mellett az utca átszellőzése, felmelegedése, a levegő szárazsága, továbbá a gyökérzóna és a talaj állapota is befolyásolja. Ezeket a tényezőket ezért együttesen kell értékelni.

Platánokkal és hársakkal folytatódik

A kutatócsoport a ginkgó után platánokra és hársakra is kiterjesztette a programot. A kiválasztásnál az életkor mellett a fa egészségi állapota, genetikai értéke, szaporíthatósága, termőhelye, valamint történeti és helyi jelentősége is szempont.

Platanus x acerifolia

A hazai platánok ökológiai és kultúrtörténeti szerepük és genetikai változatosságuk miatt fontosak. E két fafaj idős példányai közül pedig számos történeti parkhoz, fasorhoz, intézményhez vagy közösségi szempontból is kiemelkedő jelentőségű települési helyszínhez kapcsolódik.

A tájépítészek 2025-ben csatlakoztak

A Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoport és a Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék együttműködés révén a genetikai, növényélettani és kertészeti adatok az egyes fák történeti környezetével és tájtörténeti és tájkép szerepével együtt értékelhetők.

Elindult a szaporítás

A kiválasztott fák szaporítása az adott faj és a génmegőrzési cél alapján történik. A magról nevelt utódok genetikai állománya eltér az anyafáétól, míg vegetatív szaporítással az eredeti egyeddel genetikailag azonos növények állíthatók elő. Utóbbihoz az adott fafajnál alkalmazható módszer, például oltás használható.

A szaporított állomány egy része a MATE gyűjteményeibe és kísérleti területeire kerül. Itt nyomon követhető a növények fejlődése, egészségi állapota és környezeti terheléssel szembeni viselkedése.

Génmegőrzés és értékesítés

A hosszabb távú cél dokumentált származású génmegőrzési állományok kialakítása. A megfelelő utódok történeti kertekben, intézményi területeken, közterületeken és emlékültetésekben is felhasználhatók lehetnek.

A tervek között szerepel, hogy az erre alkalmas növényanyag egy része később kertészeti forgalomba kerüljön. Így az ellenőrzött származású utódok szélesebb körű telepítése is hozzájárulhat a kiválasztott idős fák genetikai anyagának fenntartásához.

Képek: Dr. Orlóci László, Dr. Fekete Albert

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Őszi gyökéraktivitás különbségei lombhullató és örökzöld városi fajoknál: mit mutat szeptember a felszín alatt?

A lombhullás közeledtével a fák föld alatti részei még korántsem pihennek: a gyökérnövekedést ősszel is számos környezeti tényező alakítja.

Kenje ezt a gyümölcsfa törzsére és ezzel megvédi a legnagyobb bajtól télen

2026. szeptember 27. 13:10

Miért kell fehérre meszelni a gyümölcsfák törzsét a hideg beköszönte előtt? Mi lehet a gond, ha zuzmós a fa? Miért kell óvatosnak lenni a homoktövissel? A hét legolvasottabb cikkeiből válogattunk.

Nyár után visszavágott évelők őszi újrahajtása: mit árul el a reakció?

Visszavágás után egyes évelők újra kihajtanak, mások nem. A szeptemberi reakció a faj és a termőhely állapotáról is árulkodhat.

Ha egyre több a zuzmó a fán, ezt érdemes először megnézni

2026. szeptember 26. 07:10

A zuzmó feltűnő lehet a fakérgen, de önmagában nem betegség. Ha azonban egyre több jelenik meg rajta, érdemes magát a fát is alaposabban megvizsgálni.

Ritka magyar halfajok kapnak új génbankot Gödöllőn

2026. március 17. 13:10

1,5 milliárd forintos uniós támogatással indul fejlesztés a gödöllői tórendszerben a veszélyeztetett őshonos halfajok megőrzésére.

Nagy István: a haszonállat-génmegőrzés stratégiai kérdés

2022. január 30. 04:36

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőséget tölt be a baromfik genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

A Pilisi Parkerdő génmegőrzéssel is biztosítja erdeink jövőjét

2019. július 13. 10:49

A klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők megléte az élhető, fenntartható jövő feltétele. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Juhászat - kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

2018. október 8. 11:32

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.